Ennek részeként bővítenék azon események körét, amelyekre hivatkozva ideiglenes határellenőrzést vezethetnének be az egyes országok. A jelenlegi schengeni egyezmény ezt csak abban az esetben teszi lehetővé, ha anélkül a társadalmi rend vagy a belső biztonság komoly veszélybe kerülne, a jövőben viszont például akkor is meg lehetne ezt tenni, ha tömeges menekülthullámmal kell számolni a tagországoknak.
Az egyelőre vitatott kérdés, kinek kell engedélyezni a határellenőrzés visszaállítását. A tagországok szerint ennek tagállami hatáskörben kellene maradni – jelenleg ez a helyzet, csak előzetesen értesíteni kell az Európai Bizottságot –, Brüsszel viszont az európai szintű döntéshozatal irányába szeretne elmozdulni.
A schengeni egyezmény újragondolásának szükségessége azután merült fel, hogy az arab forrongások miatt 25-30 ezer afrikai menekült érkezett Olaszországba, ahonnan egy részük a kontinens belseje felé vette az útját. Emiatt előbb a franciák sűrítették az ellenőrzéseket határaikon, majd a dán kormány jelentette be, két-három héten belül „bevezeti a határellenőrzést”.
Az ezt követő összeurópai felhördülés nyomán ezt később úgy pontosította, hogy csak célzott vámellenőrzésekről, nem pedig a személyforgalom általános kontrolljáról van szó, az intézkedés pedig összhangban áll a schengeni egyezménnyel.
Az afrikai menekülthullám miatt Ausztria is erősítette a kontrollt olasz határa környékén, a helyzet eszkalálódása esetén pedig a hadsereget is igénybe venné erre a célra – mondta a Kuriernak Johanna Miki-Leitner osztrák belügyminiszter. Sietett azonban hozzátenni: kormánya továbbra is elkötelezett a szabad mozgáshoz való jog mellett, „tartós ellenőrzésről” pedig csak indokolt esetben lehet szó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.