Körkérdés

Kivárás
Turai József, a Magyar Villamosenergia Kereskedők Egyesületének elnöke

„Az áramkereskedők egyelőre kivárnak, hiszen a hőtermelőknek kell majd eldönteniük, hogy a hőtarifák és a támogatások együtt elégségesek lesznek-e arra, hogy a hő mellett termelt áramot nyereséggel el tudják adni a piacon. Lényegében négy lehetőség áll előttük, eltekintve az ötödiktől, hogy csődbe mennek. Kereshetnek vevőt az áramukra a nagykereskedelmi piacon, bár az MVKE információi szerint ehhez nem elég a nekik járó támogatás. Próbálkozhatnak a Mavir azon tenderén is, amelyen a rendszerirányító a szabályozási feladatokhoz keres erőműtársaságokat, igaz, főleg nagyobb blokkokat. Beszállhatnak tovább valamilyen virtuális mérlegkörbe, végül pedig le is szerelhetik és máshol újraépíthetik erőműveiket.”

Fogyasztói érdek
Asztalos Andrea, a Dalkia Energia Zrt. kommunikációs igazgatója

„A Dalkia Energia Zrt. elfogadja, hogy a távhőszektorban az állam a fogyasztók érdekeinek a védelmére koncentrál. Az új szabályozás miatt azonban éppen a fogyasztói érdekek sérülhetnek az üzem- és az ellátásbiztonság területén. Mivel a tüzelőanyag ára világpiaci tendenciák szerint folyamatosan változik, a fogyasztói árszint befagyasztása működésképtelenné is teheti a távhőtermelőket. A fixált ár és az eredménytényező korlátozása miatt pedig a jövőben nem lesznek képesek hatékonyságnövelő fejlesztéseket megvalósítani az energetikai vállalkozások, ez pedig szintén a fogyasztót sújtja. A távhőszolgáltató rendszerek műszaki állapotának javításához a beruházási kedvet ösztönző jogszabályi környezet szükséges.”

Megalapozatlan
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója

A kapcsolt termelés támogatásának átalakítása az érdekek harcáról szól, senkit sem elégít ki igazán, de gazdaságilag sincs alátámasztva. Az új rendszer fura és kényszerű eleme a 4,5 százalékos nyereség is. Eredetileg a kormány – nagyon helyesen – meg akarta szüntetni a kapcsolt termelés támogatását, mert az érintett – mellesleg jórészt gázt tüzelő – erőművek piaci részesedése a támogatási rendszer bevezetése óta mostanra túl nagyra nőtt, s mert a hatásfokuk amúgy is 70 százalék körüli, miközben a csak áramot termelő erőműveké 35-36 százalékos. Elég lenne a megújulóalapú energiatermelést támogatni, de ott is csak a kapcsolt formát, a kedvezőbb hatásfok miatt. Nem tartom a mostani rendszert hosszú életűnek.”

Kevés a támogatás
Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke

Folyamatban lévő számítások szerint a napokban megszületett végrehajtási utasításokban megadott távhőtermelési támogatások mindenképpen túl alacsonyak. Úgy tűnik, ezt az évet talán még túl lehet velük élni, de 2012-nek már nem lehet nekivágni, már csak likviditási okokból sem. Miközben a végszámokat ismerjük, azt a módszertant nem, amelynek alapján azokat a Magyar Energia Hivatal meghatározta és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elé terjesztette. Próbáljuk tehát modellezni a kalkuláció módját. Mindenképpen konzultációt kezdeményezünk az energiahivatallal és a szakminisztériummal, mert tisztázni szeretnénk, hogy mi értjük-e félre a támogatási rendszert, vagy azt tényleg korrigálni kell.”

Új feladatok
Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke

A hivatalnak a távhőszektorral kapcsolatban az elmúlt években volt már egy – nem teljes körű – árellenőrzési feladata, de az új szabályozás új feladatokat jelöl ki számunkra. A nyáron létrejött egy kilencfős főosztályunk a távhőárak előkészítésére, felügyeletére és az új támogatási rendszer kifizetéseinek jogosultságalapú ellenőrzésére. Ennek köszönhetően a MEH – a távhőtörvényben meghatározott feladatának maradéktalanul eleget téve – határidőre megtette az árakra vonatkozó javaslatát a miniszternek. A távhő-szolgáltatási támogatás kedvezményezettjeinek jogosultságalapú ellenőrzésére jelenleg is készülünk, terveink szerint az érintettektől főként az elektronikus adatszolgáltatási felületen kérjük majd be az információkat.”