Amire válságban is sok pénz jut Európában - hazánk kilóg a sorból

Kenneth Eaton professzor, a szájüregi egészség fejlesztéséért felelős uniós platform elnöke a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: „Az a rendszer, ami elsősorban a fogbetegségek kezelésére fókuszál, nem fenntartható. Nemcsak hogy nem etikus magatartást jelez a kormányok részéről, de azoknak az európai értékeknek sem felel meg, ami a szociális egyenlőtlenségek csökkentését célozza meg. Nem beszélve arról, hogy közgazdaságilag sem helytálló, hiszen a fejlett ipari országokban a szájüregi kezelések a legdrágábbak közé tartoznak.”

Dánia és Svédország példája jól mutatja, milyen gazdasági hasznot is hozhatnak a prevencióba fektetett közpénzek – mutat rá a jelentés. Svédországban már évtizedekkel ezelőtt szemléletet váltottak, és az óta a gyerekek már a születésük előtt minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy a fogaik is egészségesen fejlődjenek és egész életükre azok is maradjanak. Térítésmentes a gyerekek számára az összes fogászati kezelés, a megelőző vizsgálatokat, beavatkozásokat is beleértve Dániában is, ahol négy évtizeddel ezelőtt még a 12 éves gyerekeknek átlagban már 4,5 rossz foguk volt, a kormány intézkedéseinek köszönhetően azonban ma már egynél kevesebb ez az átlag.

Magyarország sajnos ezen a téren sem tartozik a pozitív példák közé. Mert bár 2005-2006-ban elindult egy fogászati prevenciós program, az források híján annak ellenére félbeszakadt, hogy e rövid idő alatt is jelentős sikereket értek el, hiszen 164 fogorvos csatlakozott hozzá – mondta a VG-nek a program egyik vezető koordinátora, Gyenes Monika. A program amúgy sem dúskált az anyagiakban, mindössze 400 millió forintot fordíthattak rá, ami töredéke az egész éves, amúgy európai összehasonlításban igen csekély éves fogászati költségvetésnek.

Magyarország idén és jövőre is előreláthatóan 22 milliárd forintot fordít fogászati ellátásokra, ami GDP-arányosan 0,2 százalék alatt van. Ezzel hazánk e téren a sereghajtók között szerepel, és lakosságarányosan sem jobb a helyzet: ebben az összevetésben Svédország a 15-szörösét, Ausztria a 12-szeresét, de Csehország is a háromszorosát költi fogászati ellátásokra a magyar összegnek.

A közkiadásokon felül természetesen saját zsebből is költünk fogászati kezelésekre, mégpedig nem keveset. Az OECD-országokban az összes egészségügyi kiadás 5 százalékát, ugyanakkor a magán-egészségügyi kiadások 16 százalékát fordították fogászati kezelésekre 2009-ben.