Évente milliárdos károkat okoznak a vadak a gazdáknak

Magyarországon éves szinten 2,236 milliárd forint mezőgazdasági és 157 millió forint erdőgazdasági kárértéket fizettek ki a vadászatra jogosultak a gazdáknak az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint – írta egy írásbeli kérdésre válaszolva a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándort Magyar Zoltán kérdezte a gazdáknak okozott vadkárokról. A jobbikos honatya úgy vélte, még soha nem volt annyi vad (őz, szarvas, vaddisznó) Magyarországon, mint jelenleg és milliárdos nagyságrendűnek nevezte az általuk okozott károkat. Szerinte egyes térségekben a gazdálkodó családok egy része már nem is termel csemegekukoricát a vadak miatt. A napraforgó táblákban pedig a tenyészcsúcsot rágják össze a szarvasok, amely így nem hoz sem virágot, sem termést, ami négyszázezer forintos kárt okoz hektáronként.

Fazekas szerint az egyes nagyvadfajok állományának növekedése általános tendencia Nyugat- és Közép-Európában, mivel sikeresen alkalmazkodnak az emberi tevékenység által megváltoztatott ökológiai feltételekhez. A vidékfejlesztési tárca a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal egyeztetve jelezte a megyei kormányhivatalok vadászati hatóságainak az emelkedő vadállományt. A 2011/12-es vadászati évhez képest a 2012/13-as idényre így minden nagyvadfaj terítéke növekedett hazánkban, például a vaddisznó esetében a kilőhető egyedek száma 125 százaléka volt a korábbi vadászati évnek.

A törvény szerint a károsultnak köteles megtéríteni a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott. A föld használójának ugyanakkor köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni, gondoskodnia kell a vadállomány kíméletéről is. A Legfelsőbb Bíróság egy határozata szerint a vadkár elleni megelőző védekezés költségeit a vadászatra jogosult és a föld használója között 50-50 százalékban rendeli megosztani. A jelen jogszabályi környezet ugyanis a vad által okozott kárt alapvetően két fél – többnyire a vadászatra jogosult és a kárt szenvedett földhasználó – polgári jogviszonyaként kezeli.

A gépjármű által elütött vadak ügyében tárcavezető közölte, hogy a VM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyeztetéseket folytat az Állami Autópálya Kezel ő Zrt.-vel, amelybe bevonják az Országos Magyar Vadászkamarát (OMVK) is, mint érdekképviseleti szervet. Az ilyen baleseteknél kár összege a helyi vadásztársaságon lehet számon kérhető, ám a bizonyítási kényszer a károsultat terheli.

Az új vadászati törvénnyel kapcsolatban Fazekas azt írta, hogy a 15 éve hatályba lépett jogszabály módosításának szakmai szintű előkészítő munkája két csatornán indult meg. A tudományos jellegű előkészítő munka az Országos Vadgazdálkodási Tanács (OVT) szakértői testületében folyt le. Olyan kérdések merültek fel például, hogy mekkora legyen a minimális vadászterület nagysága, hogyan legyenek megállapítva a vadászterületek határai, milyen hosszú legyen a haszonbérleti ciklus, mi legyen a hivatásos vadászok alkalmazási státusza. A társadalmi jellegű előkészítő munka az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és az Országos Magyar Vadászkamara szakértői testületeiben kezdődött meg. A kamarához több ezer javaslatot továbbítottak, amely rendszerezve, letisztázva, összefoglalva visszaküldte azokat a megyei szervezeteknek megvitatásra.

A vadászati törvény módosítási javaslata az Országgyűlés jogalkotási munkatervétől függően bocsátható parlamenti vitára, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, várhatóan 2014 folyamán.