Rétvári: Nem zárnak be felsőoktatási intézményt, sőt újakat alapíthatnak

Keressük annak lehetőségét, hogy ott, ahol nem áll rendelkezésre felsőoktatási képzőhely, milyen formában lehet a felsőoktatási intézmények szerepét pótolni .- közölte a parlament honlapján Rétvári Bence egy írásbeli kérdésre válaszolva. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt hangoztatta, hogy a kormánynak nem áll szándékában felsőoktatási intézmény bezárása, sőt ahol szükséges ott új intézményt alapít.

A kormányzatot Schmuck Erzsébet kérdezte többek között arról, hogy „,a kormány a jelenleginél több vagy kevesebb felsőoktatási intézményt látna Magyarországon?” Az LMP-s képviselőnő az iránt is érdeklődött, hogy a kormány mely szakokat tartja feleslegesnek a felsőoktatásban?" Rétvári erre azt közölte, hogy az egyes szakok megszüntetéséről, esetleg új szakok alapításáról szóló döntést a felsőoktatás legitim szervezeteivel közösen fogják meghozni . Így erre a kérdésre jelenleg nem adható válasz. Rétvári arra emlékeztette Schmuckot, hogy a 2013-as általános felvételi eljárás során meghirdetett képzések száma meghaladta a tízezret, amit szakértők aránytalanul magas számnak tartanak.

Az államtitkár azt is leírta, hogy 2010 óta egyetlen egy felsőoktatási intézményt sem zárt be a kormány, és nem is készül ilyenre, mert nem az intézmények számát, hanem a képzési helyek, valamint a meghirdetett képzések számát és minőségét tartják fontosnak.

Az LMP-s képviselő az iránt is érdeklődött, hogy ’a kormány a jelenleginél több vagy kevesebb hallgatót látna a felsőoktatásban?” Rétvári szerint a kormány annyi felsőoktatási hallgatót szeretne, amennyi felsőfokú végzettséget kíván szerezni, a követelményeknek megfelel és piacképes tudást szerez . „Egyértelmű célja tehát a kormánynak, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a képességeinek megfelelő képzettség megszerzését”  - hangoztatta az államtitkár.

Schmuck azt is firtatta, hogy "a Kormány az érettségiző fiatalok mekkora arányát tartaná ideálisnak, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba? " Rétvári szerint azt természetesen nem lehet pontosan megmondani, hogy e cél érdekében az érettségizők mekkora hányada tanuljon tovább a felsőoktatásban. A Kormány törekvései azonban egyértelműek: a felsőoktatási felvételi keretszámok 2012 végén való eltörlésével, az ösztöndíjas képzések előtti adminisztrációs korlátot is ledöntötte a felsőoktatásba bekerülni kívánó magyar fiatalok előtt. Így a felsőoktatásba bekerülést nem adminisztratív keretszámok, hanem kizárólag a felvételiző tudása határozza meg az államtitkár szerint.

Az LMP-s képviselőnő az iránt is érdeklődött, hogy „a kormány az állami ösztöndíjas és a költségtérítést fizető hallgatók milyen arányát tartaná ideálisnak a felsőoktatásban?” Rétvári erre közölte: szintén nem az arányok számítanak az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók között, hanem az, hogy minden olyan fiatal, akit képességei alkalmassá tesznek a felsőoktatásban való továbbtanulásra, az megtehesse ezt. A kormány annak érdekében, hogy az anyagi nehézségek ne korlátozzák a fiatalok felsőoktatásban való részvételét, a magyar állami ösztöndíjak magas számával, illetve a Diákhitelt az önköltséges képzésben részesülő hallgatók számára is biztosítja.