Skót népszavazás - Nagy-Britanniában föderális berendezkedés lehet

Quentin Peel, az egyik legtekintélyesebb londoni politikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - európai kutatási programjának vezetője szerint a függetlenségpárti tábor és főleg Alex Salmond skót kormányfő kampánya a vereség ellenére figyelemreméltóan sikeres volt, különös tekintettel arra, hogy az elszakadást pártolók honnan indultak.

A népszavazáson a skót függetlenséget ellenzők győztek 55,3 százalékos eredménnyel, a függetlenségre a résztvevők 44,7 százaléka voksolt. Peel szerint ez az eredmény arra vall, hogy az Egyesült Királyság puszta ideája és a brit önazonosság elvesztette vonzerejének jelentős részét.

A jó hír az, hogy a referendum eredménye alkalmat ad a valóban alapos vitára az Egyesült Királyság egészének új, a jelenleginél sokkal föderálisabb rendszerre alapuló alkotmányos berendezkedéséről. Egy ilyen rendszerben jelentős hatalmi jogkörök kerülnének át nem csupán a skót parlamenthez, de az angol régiókhoz, valamint Waleshez és Észak-Írországhoz is, visszafordítva a hatalmat egyre inkább London javára központosító több évtizedes folyamatot - vélekedik a Chatham House vezető elemzője.

Quentin Peel szerint a "föderális" szó régóta nem hangzik jól a brit politikai közbeszédben, bár az ellenérzés nagyrészt az EU-integrációból eredő vélelmezett fenyegetésekkel kapcsolatos.

Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság új elnökét is "visszakézből" föderalistának bélyegezték Londonban megválasztása előtt. Most már azonban Nigel Farage, a leginkább EU-szketpikus brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) vezetője is azt mondja, hogy föderális berendezkedésre van szükség Nagy-Britanniában - hangsúlyozza Peel.

A szakértő szerint mindazonáltal ha Anglia egyetlen entitásként szerepelne egy ilyen föderális rendszerben, az működésképtelennek bizonyulna, mivel - Anglia puszta túlsúlya miatt - a rendszer igen féloldalas lenne. Kiegyensúlyozott föderális államszervezet csak akkor jöhetne létre, ha Angliában erőteljes jogkörökkel felruházott régiókat alakítanak ki, és ezen belül Londont leválasztják Délkelet-Anglia többi részéről - véli a Királyi Külügyi Intézet kutatásvezetője.

Quentin Peel hangsúlyozta: David Cameron brit miniszterelnök egyelőre csak arról beszélt, hogy foglalkozni kell "az angol törvényekre angol szavazatok" évtizedek óta napirenden lévő kérdésével, vagyis azzal, hogy angliai érdekű kérdésekben csak az angol parlamenti képviselők szavazhassanak a skót törvényhozók nélkül a londoni alsóházban.

Egyértelműen szükséges lenne azonban egy tényleges föderális rendszer, amelyben az "idejétmúlt" Lordok Házát egy új, szövetségi felső kamara váltaná fel amerikai vagy német mintára. Ez a demokrácia második szintje lenne, erőteljes regionális gyökerekkel, amely korlátozná a brit kormányok jelenlegi, eltúlzott mértékben központosított hatalomgyakorlását - áll a Chatham House szakértőjének elemzésében.

Peel szerint az ilyen jellegű föderalizmus nagy valószínűséggel ellenállásba ütközne az angol nacionalisták részéről, akik fenntartanák Anglia dominanciáját a kevésbé népes szomszédok felett, és a hagyományos gondolkodású bal- és jobboldali politikusok részéről is, akik képtelenek áttérni a konfrontációs politikáról a konszenzusos politikára.

Az Eurasia Group nevű politikai-gazdasági kockázatelemző csoport európai kutatási igazgatója, Mujtaba Rahman szerint ugyanakkor a két legnagyobb politikai tábor között is konfrontáció kockázatával járna a föderális berendezkedés gondolata. Elemzésében Rahman megállapítja, hogy máris új front kezd kialakulni az ellenzéki Munkáspárt és a kormányzó konzervatívok között abban a kérdésben, hogy Anglia a regionális parlamentekre épülő föderális modellt kövesse-e, vagy olyan rendszert honosítson meg, amelyben az angliai érdekű ügyekben egyszerűen csak az angliai választókerületeket képviselő alsóházi törvényhozók szavazhatnának.

Valószínűtlen azonban az is, hogy a Munkáspárt - a brit baloldal legnagyobb politikai pártja - többséget tudna szerezni egy különálló angliai parlamentben, és ez a Labourt egyértelműen arra készteti, hogy az angol nemzeti parlament létrehozása ellen kampányoljon - vélekedik az Eurasia vezető londoni elemzője.

Rahman szerint ráadásul ha létrejönne egy külön angol parlament, az ösztönözhetné a külön angol végrehajtó hatalmi ág létrehozását is. E folyamat végül nagyon kevés tényleges hatalmi jogkört hagyna az Egyesült Királyság központi kormányánál, és idővel ez ismét a brit unió szétbontását célzó törekvéseket erősítheti - vélekedik az Eurasia Group londoni szakértője.