Hogyan hat a húspiacra a WHO jelentése a rákveszélyről?

Részben pánikot, részben pedig felháborodást keltett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közelmúltbeli jelentése, amelyben a feldolgozott húsipari termékek fogyasztása és az egyes daganattípusok közötti kapcsolatra hívták fel a figyelmet. A WHO daganatos betegségekkel foglalkozó intézete, a lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) rámutatott, hogy ezeknek a termékeknek – például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok – a túlzott fogyasztása rákot okozhat. Ezt az összefüggést sokan ismerték, a jelentés azonban akkora figyelmet kapott, ami miatt egyesek attól tartanak, hogy visszaeshet a feldolgozott hústermékek fogyasztása a következő időszakban.

Dietetikusok körében ugyan már korábban is ismert tény volt, hogy a húskészítmények – háztáji vagy ipari – tartósítására és ízesítésére használt anyagok és eljárások, valamint a rák között kapcsolat lehet. A „főbűnös” évtizedek óta az egyébként jó tartósítónak bizonyuló nátrium-nitrit és a közismert füst. Fontos azonban leszögezni, hogy ezen technikák alkalmazása nem véletlen: a megbízható tartósítás nélkül nagyon veszélyes, sok esetben halálos élelmiszer-mérgezéseket előzhetünk meg, arról nem is beszélve, hogy a füstölt áru nemcsak tovább áll el, de kétségkívül finomabb is.

A megnevezett technológiák és a rák között nagyon enyhe a kapcsolat, azt pedig, hogy a WHO a húskészítményeket és a dohányzást, valamint az azbesztet egy kategóriába sorolta, több szakértő bírálta azóta. A betegség kialakulásához ugyanis nem csupán az ilyen húskészítmények mértéktelen és túlzó fogyasztása, de alighanem több más tényező – öröklött hajlam, mozgásszegény életmód, veszélyes anyagokkal végzett munka stb. – kell.

Bár az orvosok és a dietetikusok megegyeznek abban, hogy a minőségi húskészítmények mértékletes fogyasztása veszélytelen, sőt a fehérje- és vasbevitel miatt a kiegyensúlyozott táplálkozás része, reális veszély lehet, hogy a fogyasztók bizalma meginog. Külön probléma, hogy a jelentéssel kapcsolatban súlyos félreértés is bekerült a köztudatba. A WHO általában a feldolgozott húskészítményekről és az azokhoz használt anyagokról írt a jelentésében. Ebben a termékkörben a szakértők nem tettek különbséget a különböző állatfajokból készült húsok között, hiszen itt a feldolgozás módja a rákkeltő faktor. Mivel azonban a jelentés egy másik ponton valószínűsíti a kapcsolatot a daganatos megbetegedések és a vörös húsok között, ezért a fogyasztó könnyen azt hiheti: ezek rákkeltőek, a fehér húsok pedig nem.

agy kérdés, hogy mindez miként tudja befolyásolni a fogyasztók döntéseit és ezen keresztül az egész piacot. A lapunk által megkérdezett szakértők bíznak ugyan abban, hogy a jelentésnek nem lesz maradandó káros hatása a hazai élelmiszer-gazdaságra, ám valószínűsítik: legalább egy átmeneti visszaesésre számítani kell. A hír és értelmezései hatására ugyan eltérően reagálhatnak a fogyasztók, ám minden bizonnyal számolni kell azzal, hogy legalább a vásárlók egy kisebb csoportja elfordul a húsoktól és a húskészítményektől.

Kedvezőtlen hatással lesz a feldolgozott termékek fogyasztására a WHO jelentése a Világgazdaság által megkérdezett húsipari és kereskedelmi szakértők szerint. Arra is van esély, hogy a gyártók megpróbálnak adalékanyagokban szegényebb termékeket előállítani.

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke:
Mindenki veszít
„Nehéz előre látni, hogyan reagál a fogyasztó, utólag minden esetben könnyebb értékelni a hatást. Az tény, hogy az ilyen hírek képesek befolyásolni a fogyasztót. Emlékezetes, hogy a tojás és a koleszterin összefüggéseit boncolgató hírek két évtizede jelentősen visszavetették a tojáspiacot, és a tojásfogyasztás azóta sem talált magára. Feltételezhető tehát, hogy a hazai fogyasztók egy részére a WHO-jelentésnek is lesz olyan hatása, hogy elfordulnak a hústól, vagy kevesebbet vásárolnak. Pozitív hatást tehát nem fog gyakorolni. Tévedés azt hinni, hogy ez a baromfitartóknak jó: a kieső fogyasztás nem vándorol át más típusú húsokhoz, ez a teljes húsfogyasztásból veszik el.”

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke:
Tárgyilagosság
„Ez a hír a feldolgozott húskészítmények fogyasztását biztosan nem növeli, ebben egészen biztosak lehetünk. Tény ugyanakkor, hogy a WHO jelentésének publikálását követő első, szenzációszámba menő híreket követően megnyugtatóbb, tárgyilagosabb hangvételű cikkek is megjelentek a médiában. Ekkor már orvosok, dietetikusok is részt vettek a diskurzusban, és rámutattak, hogy csak a túlzott fogyasztásnak vannak egészségügyi kockázatai. A mérsékelt húsfogyasztás, így a feldolgozott és vörös húsok fogyasztása is a kiegyensúlyozott, egészséges étrend része. Abban bízom, hogy a fogyasztók nagyobb része az utóbbi, nyugodtabb értékeléseket fogadja el végső konklúzióként.”

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke:
Reális félelem
„A WHO jelentése a fogyasztó mindennapi életét, egészségét érinti, ezért bizony odafigyel erre. Bizonyára lesz olyan, aki csökkenti emiatt a húsfogyasztását, mások pedig a korábbinál alaposabban megnézik, hogy mit vesznek le a polcokról. Persze olyanok is lesznek, akiket nem befolyásol az ilyesmi. Kérdés, hogy a fogyasztók mekkora rétege melyik csoportba kerül majd. Reális a félelem, hogy a vásárlók magatartása megváltozik. A másik oldalról ugyanakkor lehet olyan hatása is a hírnek, hogy a gyártók megpróbálnak igényesebb, adalékanyagokban szegény termékeket gyártani. Előfordulhat tehát, hogy a változás minőségi gyártásra ösztönöz majd, vagy felértékelődik a védjegyek szerepe.”

Raskó György, agrárközgazdász:
Termékfejlesztés
„Máris hat a piacra a jelentés, a kereskedelmi szereplők visszajelzései alapján határozottan visszaesett a kereslet. Ennek hatására kevesebb ember kevesebb húst vásárol. Ez persze nem hat örökké, egy-két hétig vagy hónapig érezhető a hatása. Nem gondolnám, hogy a húsfogyasztás tartósan visszaesik, de átalakulhat az elkövetkező időszakban. A füstölt áru és az ebbe a körbe tartozó hungarikumok vélhetően visszaszorulnak, és előtérbe kerülnek a mediterrán típusú, szárítással érlelt húskészítmények. A húsiparnak ehhez alkalmazkodnia kell, át kell gondolnia a termékfejlesztését. Biztosra vehető, hogy az elkövetkező évtizedekben forradalmi változások várhatók az ipari hústartósítás technológiájában.”

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára:
Bizalmatlanság
„Vannak rossz példák, így a néhány évvel ezelőtti emlékezetes uborkaügy az egész uborkapiacot visszavetette. Szembe kell nézni tehát azzal, hogy növekszik a vörös hússal vagy általában a hússal szembeni bizalmatlanság, és nem lehet tudni azt sem, hogy meddig tart. Ez mindig csak utólag derül ki, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a fogyasztók egy részére hatással lesz a WHO-jelentés, lehet ennek negatív hatása. Fontosak ilyen esetekben a szakmai szervezetek reagálásai, a tárgyszerű és mértéktartó nyilatkozatok javíthatnak a helyzeten. Januártól pedig a sertéshús áfája jelentősen csökken, vagyis ezen termékkör fogyasztói árában is érezhető mérséklődés lesz. Ez segíthet a piacon.”

Öt kiló húst eszünk havonta

A háztartások havonta személyenként átlagosan 5600 forint értékben fogyasztottak húst és hústerméket, összesen fejenként 5,1 kilogrammot – derült ki a KSH idei első féléves adataiból. Ebből 3,1 kilogramm volt friss, fagyasztott, mélyhűtött hús, 0,1 kilogramm hal és tenger gyümölcsei, 1,5 kilogrammot tettek ki a feldolgozott húskészítmények és 0,3 kilogrammot az egyéb húskészítmények.