Átrajzolja a térképet a mohácsi vágóhíd

Bár a 19 megye közül hétben is csökkent a szarvasmarha-állomány, a legutóbbi, június 1-jei számláláskor a főbb haszonállatok közül csak ebből tartottak többet a gazdálkodók az egy évvel korábbinál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából. A szarvasmarha-állomány 22 ezres, 3,6 százalékos növekedése elsősorban a Pest, a Somogy, a Vas és a Veszprém megyei bővülés eredménye, ezekben a megyékben 12,8–20,9 százalék között nőtt az állomány. A legtöbb szarvasmarhát tartó Hajdú-Biharban viszont 4,4, a szintén jelentős szarvasmarhatartónak számító Békésben 7, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 12 százalékkal csökkent az állomány.

Az országban június 1-jén 2,8 millió sertést számláltak, 7,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb sertéstartó megyék Bács-Kiskun és Hajdú, a teljes magyarországi állomány negyede, 12,4-12,4 százaléka ezekben található. A magyarországi állomány 67 százalékát adó hat megye közül csak Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében volt több sertés, mint egy éve, de csak 1,5 és 1,7 százalékos volt a bővülés. E két megyén kívül Vasban nőtt még a sertésszám egy év alatt.

A jövőbeni sertéstartási kedvre utaló anyakocaszám szintén két megyében, Baranyában és Tolnában emelkedett, mégpedig jelentős, 11,6, illetve 34,6 százalékos mértékben. A szakértők ezt a változást egyértelműen a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó Bonafarm csoporthoz tartozó mohácsi MCS Vágóhíd Zrt.-nek tulajdonítják. A bankvezér Pick Vágóhíd Kft. nevű cégének tulajdonában álló vágóhíd látja el alapanyaggal a Pick Szeged Zrt.-t, a vágóhídra a sertések a Bonafarm integrációjából érkeznek. Ez az oka a Tolna és a Baranya megyei anyakocaszám-növekedésnek is; Tolnában a Dalmand Zrt.-nél, Baranyában pedig a Bóly Zrt.-nél beállított kocák jelentettek nagy lökést. A fialás után a hizlalásra érett sertéseket a Bonafarm e két agrárcégétől helyezik ki a kisebb termelőkhöz.

A mohácsi vágóhíd által gerjesztett növekedésen kívül Nógrádban 21,8, Vas megyében pedig 26,4 százalékkal bővült az anyakocaszám, ám szakértők szerint ez valójában csak annyit jelent, hogy egy-két cégnél befejezték a telepek felújítását, és feltöltötték az állományt.

A juhok száma összességében 3 százalékkal csökkent. A hazai juhállomány csaknem felét tartó három megye közül Hajdú-Biharban 7,8, Bács-Kiskunban 0,4 százalékkal nőtt az egyedszám, Szabolcs-Szatmár-Beregben viszont 15,7 százalékos fogyást jegyeztek fel.

A tyúkok számát leginkább a madárinfluenza befolyásolta: a legtöbb tyúkot tartó Hajdú-Biharban 29 százalékkal gyarapodott, míg a madárinfluenza által leginkább érintett Dél-Alföldön több mint 27 százalékkal mérséklődött az állomány.