Chile a világ második számú lítiumlelőhelye, a fémre pedig egyre nagyobb íz igény az elektromos autók terjedése miatt. A bányászat viszont egyre nagyobb feszültséget szít az országban, mivel egyesek szerint súlyosan károsítja a környezetet.

A Royal Society Proceedings folyóiratban megjelent tanulmányban az áll, hogy

a fokozott lítiumbányászat következtében elkezdett csökkenni a területen őshonos flamingó populáció

– olvasható a Reuters cikkében.

Kifejezetten a lítium kitermelésével lehet magyarázni a flamingók számának csökkenését

– mondta a tanulmány egyik társszerzője, Cristina Dorador. A kutatók megvizsgálták a Chile-szerte található sós síkságokat, különösen a vízszint változására fókuszáltak. A chilei lítium legnagyobb részét az Atacama sós sivatagon bányásszák, és az erről a területről készít műholdfelvételek segítségével kiszámolták, hogy a kitermeléshez mennyi vizet vonnak ki a területről.

A Chilean flamingo overflies the Chaxa Lake at the Salt Flat of Atacama, Los Flamencos national reserve, in San Pedro de Atacama, Chile, on May 18, 2022. (Photo by MARTIN BERNETTI / AFP)
Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP

Arra az eredményre jutottak, hogy a lítium kitermelésének fokozásával nagy mennyiségben csökken ezeknek a sós sivatagoknak a vízszintje, ami miatt fogynak a flamingók is.

Ennek oka, hogy ezek a madarak kevésbé szaporodnak, ha nem jut nekik elég víz, emiatt pedig zsugorodik az állományuk

– ezt a tanulmány egy másik társszerzője, Nathan Senner mondta, aki az ökoszisztéma és a környezeti változások kutatója.

A vizsgálataik kimutatták, hogy azokon a síkságokon, ahol nincs lítium bányászat a flamingópopuláció stagnált az elmúlt évtizedben. Számuk annak ellenére nem változott érdemben, hogy ez idő alatt az éghajlatváltozás miatt kevesebb volt a csapadék a térségben.

Az Atacama fennsíkon az andoki flamingók száma 12 százalékkal csökkent a kutatás ideje alatt.

A Chilei Bányászati Társaság nem volt hajlandó reagálni az újságírói megkeresésekre, illetve az ország egyik legnagyobb lítiumkitermelő cége, az Albermarle sem válaszolt a Reuters megkeresésére.

A másik nagy chilei lítiumbányász vállalkozás, az SQM viszont válaszolt és kifejtette, hogy szerinte a kutatásban szereplő adatok tévesek. Kijelentették, hogy a saját felméréseik azt mutatják, hogy a flamingópopulációk nem változtak a tevékenységük alatt. Hozzátették, hogy a kutatók a műholdfelvételek tanulmányozásakor bőven túlbecsülték a vízfelhasználást a területen és új vizsgálatok lefolytatását kéri.

A tanulmányban résztvevő Doraro, aki az ország új alkotmányának elkészítésében is szerepet vállal elmondta, hogy a helyiek évek óta tapasztalják, hogy fogynak a flamingók a lítiumbányászat miatt a sós síkságokon, ami hatalmas probléma.

A flamingók hihetetlenül fontosak, mivel Chile egyik legkedveltebb turisztikai látványosságai

– mondta a kutató.

Más részről a madarakra azért is szükség van, mivel hatalmas szerepük van a terület ökoszisztémájának szabályozásában.

Elfogyasztják a vízben lévő planktonok, rákok és mikroorganizmusok egy részét, ezzel segítik elkerülni a káros baktériumok elszaporodását a vizekben.

El kell gondolkodnunk azon, hogy ezek az alapanyagok honnan származnak. Anélkül vásároljon az akkumulátoros eszközöket, hogy tudnánk, hogy az elkészítésükhöz mekkora károkat okozunk a környezetben

– vélekedett Doraro.