Az egyéni gazdaságok adták 2017-ben a mezőgazdaság által termelt hozzáadott érték 58 százalékát, a társaságok a 42 százalékát, míg 2016-ban még 55:45 volt ez az arány – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutatóintézete által közölt adatokból.
A 2171 tesztüzem adataiból összeállított elemzés szerint 2017-ben a gazdaságok átlagos mérete 41,34 hektár volt, és 1,4 főt foglalkoztattak. Egy évvel korábban még 44,04 hektár volt az átlagos méret, és több embert, átlagosan 1,5 főt alkalmaztak.
A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége 14 százalékkal lett magasabb 2017-ben az előző évinél, ilyen mértékű emelkedésre korábban nem volt példa. A jövedelemnövekedés nem az árbevétel emelkedéséből adódott, hiszen az egy hektárra vetítve nem változott, hanem a költségek 2 százalékos csökkenése és a közvetlen támogatások 4 százalékos emelkedése hozta magával.
Az ingatlanfejlesztések 22, a gépberuházások pedig 16 százalékkal nőttek, és a befejezetlen beruházások értéke is 71 százalékkal emelkedett. Ezen adatok különlegessége, hogy a beruházási támogatások rendkívül alacsony – hektáronként 1,46 ezer forintos – szinten maradtak, vagyis a korábbi évekkel ellentétben a fejlesztések elszakadtak a támogatásoktól, a termelők nem várták meg a Vidékfejlesztési program késve induló kifizetéseit.
Fontos tényező, hogy a nettó beruházás nagymértékű emelkedését 2017-ben már nem az egyéni gazdaságok földvásárlásai okozták, hanem a technológiai fejlesztések, a társas vállalkozások például egy hektárra vetítve 144,8 ezer forintot fordítottak erre.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.