Kapacitásbővítés és korszerűsítés a cél

Magyarország 2004-es euró­pai uniós csatlakozásakor még évi 140 ezer tonna pulykát állított elő, jelenleg csak évi 97-98 ezer tonnát, ezzel az uniós tagországok között a hetedik helyen áll – mondta egy szakmai konferencián Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Lengyelország ugyanezen időszak alatt ellentétes utat járt be: a csatlakozáskori 170 ezer tonnát mostanra csaknem 500 ezer tonnára növelte.

Az egy főre jutó hazai fogyasztás is csökkent az elmúlt években, mégpedig a 2004-es 7,5 kilogrammról 4 kilogrammra, azaz az európai átlagra. Ám ezalatt a csirkehúsfogyasztás a duplájára nőtt.

A pulykahús beltartalmi értékei sok húsféleségénél jobbak, bizonyos tulajdonságaiban a csirkehúsénál is, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kieső sertéshúsnak pedig jó helyettesítője.

Erdélyi István szerint a következő időszakban kiváló lehetőségek adódnak a hazai pulykatenyésztők előtt, de ennek kihasználásához jelentős fejlesztésekre van szükség. A kereskedelmi láncokra és az élelmiszer-előállítókra nagy nyomást kifejtő állatvédők tevékenysége következtében

Nyugat-Európában a következő években 20 százalékkal csökkenhet az egységnyi területen előállítható pulyka mennyisége a szakértők kalkulációi szerint, az így keletkező űrt pedig jelentős részben a magyar export tölthetné ki.

A lengyel pulykaágazatban már dolgoznak ezen, és elkészült a magyar baromfiágazat fejlesztési stratégiája is – amelyet a Világgazdaság mutatott be először –, kiemelten kezelve a pulykaágazati fejlesztéseket. Ezt ismertetve Erdélyi István elmondta, hogy

a vágóhidak korszerűsítése mellett a kapacitásukat is növelni kellene 20 százalékkal, ehhez 2020 és 2025 között 15 milliárd forintra lenne szükség.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja!