Nagyra nyílt az olló a mezőgazdaságban

Miközben 2019 első kilenc hónapjában a mezőgazdasági árak átlagosan 5,8 százalékkal nőttek, az ideiben 7,3 százalékkal emelkedtek. Az egész élelmiszer-termékláncon belül továbbra is az emelkedő ártrend az uralkodó, de lassuló ütemben, a mezőgazdasági árak növekedése pedig már hét éve tartó folyamat – hívta fel a Világgazdaság figyelmét a KSH által kiadott, az idei első kilenc hónap mezőgazdasági termelői árairól szóló jelentés alapján Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Az, hogy a mezőgazdaság derekasan helytállt a Covid okozta válságos hónapokban, nemcsak a polcokon látszik, hanem abban is tetten érhető, hogy tovább emelkedtek a beruházások a szektorban, beleértve a géppiaci forgalmat – emelte ki. A befektetők szemében a megújuló alapú energia mellé – egy hosszabb, de a koronavírus-járvány által felgyorsított folyamat következményeként – felzárkózott az élelmiszerszektor, köszönhetően például a válságállóságának és a jövedelmezőség növekedésének.

Az idén az élelmiszerárak növekedésének üteme több mint kétszerese az átlagos fogyasztói árindexének.

A legnagyobb hullámzást továbbra is a mezőgazdasági árak mutatják az élelmiszer-termékláncban, miközben az élelmiszerek fogyasztói árai viszonylag egyenletesen emelkednek, a láncon belül idén eddig ezek nőttek a legnagyobb mértékben, és erőteljesen húzzák felfelé az inflációt. Az Erste Agrár Kompetencia Központ élelmiszerárakra vonatkozó várakozásai szerint az év hátralévő hónapjaiban tovább lassul az emelkedés:

2020-ra 7 százalékos fogyasztói élelmiszerár-emelkedéssel számolnak, amihez a mezőgazdasági árak 6 százalékos növekedése társul.

Míg az első fél évben még az állatok és állati termékek húzták jobban felfelé az árakat, az első kilenc hónap adatai szerint már a növényi termékek alkotják a húzóerőt. A KSH adatai azt mutatják, hogy a növényi termékek áremelkedése 9 százalékos volt, ami jóval meghaladta az élő állatok és állati termékek 4,6 százalékos drágulását. A gabonaárakban az ősz hozott ugrásszerű emelkedést. Ebben fontos szerep jutott a szokatlanul nagy kínai felhalmozásnak, de a világ több pontjáról is terméskiesésről szóló hírek érkeztek ekkor. Mindenesetre úgy tűnik, hogy december elejére túl vagyunk a csúcsponton – mondta az agrárszakértő.

A 38 százalékkal dráguló gyümölcsökön belül

Az egész kontinensre jellemző terméskiesés miatt a magas árak kitartanak a következő termésig. A zöldségfélék 5,8 százalékkal drágultak az előző év hasonló időszakához képest.

Az élő állatok ára 4,6 százalékkal nőtt. Ezen belül a vágósertésé március óta meredeken csökken ugyan, de még így is 10 százalékkal a tavalyi átlag felett van.

A koronavírus-járvány után a sertéspestis is lefelé nyomta a német sertésárakat, amihez a hazai árak leginkább kötődnek. Lehet, hogy ideje is lenne ezt az erős függést mérsékelnünk

– mondta Fórián Zoltán, aki szerint a sertésárak emelkedésére még hosszú hónapokig várnunk kell. A baromfipiacon csak a csirke úszta meg nagyobb áresés nélkül az elmúlt hónapokat, de a takarmányárak emelkedése itt is sürgős áremelést indokol, mint minden állati termék esetében.

Végeredményben tehát az agrárolló az előző év azonos időszakának 101 százalékos értéke után jelentősen nyílt, 106,9 százalék volt az első kilenc hónapban, vagyis a termelői árak jobban emelkedtek a ráfordításoknál – az utóbbiaknál azonban a kilátások már ezen a téren is a költségek emelkedésének irányába mutatnak.