Új feladat az agrártárcánál a kereskedelem felügyelete

„Az új kormányzati ciklusban az Agrárminisztérium már valóban a termőföldtől az asztalig tudja követni az élelmiszerek útját, hiszen bővül a tárca feladatköre, és egy új államtitkárság révén az élelmiszer-előállítástól a belkereskedelemig tudja felügyelni a folyamatokat” – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közgyűlésén. A politikus szerint most sokkal több erő van az agráriumban, mint bármikor, a feladatbővülés pedig jelzi annak a célnak a komolyságát, amely a hazai kiskereskedelmi forgalomban elérhető magyar élelmiszerek arányának 80 százalékra történő növeléséről szól.

A miniszterhelyettes kiemelt célként említette az öntözésfejlesztést, „lehetetlen állapotnak” nevezve azt, hogy

ma az egyharmadát öntözzük annak a területnek, ami a hetvenes években öntözhető volt. 

Az öntözés kiterjesztése a hazai agrárgazdaság versenyképességének és hatékonyságának növelését szolgálja, ahogyan az agrár-élelmiszergazdaság számára biztosított kormányzati többletforrás is. Az ugyanakkor nem könnyíti meg a feladatot, hogy az öntözésépítési tevékenység az új Építési és Beruházási Minisztériumhoz tartozik, a bel- és árvízvédelem pedig maradt a belügyi tárcánál – tette hozzá.

A kormány idén júliusig szeretné elfogadtatni a magyar stratégiai tervet az Európai Bizottsággal, ugyanis bár az új Közös Agrárpolitika szabályait csak jövő év január 1-jétől kell alkalmazni, a 2023-tól érvényes feltételek már idén ősztől meghatározzák a gazdálkodást – mondta a közgyűlésen Feldman Zsolt, az agrártárca államtitkára. Mint emlékeztetett, 2018 májusától „gyűrik ezt a témát”, és még mindig intenzív tárgyalásokban vannak az uniós bizottsággal. 

Az államtitkár elmondta, hogy a brüsszeli célkitűzések egy erős „zöldlobbi” támadását mutatják, mindezt pedig éppen akkor, amikor a háború élelmiszer-ellátási kételyeket hoz, és amikor 

a magyar kormány szerint az uniónak is az a feladata, hogy az élelmezésbiztonságot a lehető legmagasabb szinten garantálja. 

Mint fogalmazott, Brüsszel „ad is, meg nem is”, vagyis bár lehetőséget adott az idén a parlagon fekvő területek bevetésére, de a másik oldalon továbbra is szigorú szabályokkal korlátozza a vetésforgót. „Ezt próbáljuk derogációkkal feloldani” – utalt a tárgyalásokra. Utóbbival kapcsolatban leszögezte, hogy a magyar álláspont szerint van olyan megoldás, amelyben a hatékonyság növelése és a fenntartható termelés nem zárja ki egymást, ilyen célokra a magyar kormány soha nem látott mértékben biztosít forrásokat. „Mivel a cél a megállapodás, több javaslatot is megfogadtunk, amelyek mindegyike szakmailag is vállalható” – mondta, példaként felhozva azt, hogy a vidékfejlesztési forrásokból biztosított beruházási támogatásokon belül megemelik az energiahatékonyságot növelő pályázatokra fordítható összegeket. 

Komoly bizalmi tőkeinjekciónak nevezte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, hogy a múlt pénteki kamarai választásokon 79 ezren adták le a voksukat, közel 70 százalékkal többen, mint öt éve. A 18,5 százalékos részvétel pedig az EU-ban szinte egyedülállóan magas, Lengyelországban például legutóbb 2,8-es volt – mondta. Közös sikernek nevezte, hogy a Vidékfejlesztési program nemzeti társfinanszírozását 17,5-ről 80 százalékra emelte a kormány, így az itt rendelkezésre álló forrás az előző uniós ciklushoz képest megháromszorozódott. Sikerként említette a családi gazdaságokról szóló törvényt és az agrárgazdaságok egészben történő átadásának kereteit megteremtő jogszabályt is, és ő is kiemelt feladatnak nevezte az öntözés fejlesztését. A NAK-elnök leszögezte azt is, hogy 

újra kell gondoltatni az Európai Bizottsággal a Green Dealt. 

„Az orosz–ukrán háború és az abból adódó élelmiszerhiány ilyen hamar szembesítette a valósággal a brüsszeli testületet” – fogalmazott. 

A kamarai választásokon elért sikert méltatta Jakab István, a Magosz elnöke is, aki hozzászólásában arról is beszélt, hogy ebben a parlamenti ciklusban fontos cél a falugazdász-hálózatában meglévő tudás elérhetővé tétele a határon túli gazdák számára is.