Többet morgunk a fizetés miatt

Minél hosszabb időt töltünk a munkahelyünkön, annál elégedetlenebbek vagyunk a fizetésünkkel. Új munkatársként, pár hónapig még lelkesek vagyunk, és örülünk a havi fixnek, sőt, még egy év múlva sem hőzöngünk, miért is csak annyi érkezik a bankszámlánkra, amennyi, ám később rohamosan csökken az elégedettségünk. A Hewitt Javadalmazási trendek és gyakorlatok Magyarországon című tanulmányából kiderül, hogy a javadalmazással való elégedettség a vállalatnál töltött idő növekedésével egyre csökken, és az adott cégnél már 5-10 éve dolgozók vélik legkevésbé, hogy teljesítményük közvetlen hatással van a fizetésükre, míg a 2-3 éve a vállalatnál dolgozók csupán egyharmada gondolja, hogy keresete a jelenlegi állásában jobb, mint más munkaadónál lehetne. A Világgazdaság számára átadott elemzés rávilágított, a dolgozók nem érzik, hogy ha jobban dolgoznának, többet is keresnének, vagyis hogy jövedelmük arányos a teljesítményükkel, és azt sem gondolják, hogy a fizetésükben megjelenik a rájuk bízott felelősség. Hozzávetőlegesen a munkavállalók egyharmada van tisztában azzal, hogy milyen szempontok alapján dönt a cég a fizetésük módosításáról. Érdekesség, hogy a javadalmazással való elégedettség a cégnél töltött tizedik esztendő után némileg növekedésnek indul. Homlokegyenest ellenkező eredményt kapunk, ha a javadalmazással kapcsolatos elégedettséget nem a vállalatnál töltött idő függvényében, hanem életkor szerint vizsgáljuk – emelte ki lapunknak Makrai Fanni, a Hewitt átfogó kompenzációs kutatásának vezetője. Hozzátette: az egyes életkori csoportok eredményei között nem mutatkozik jelentős eltérés, ha fizetésük teljesítményarányosságáról vagy méltányosságáról kérdezzük őket. A 20 év alattiak érzik a legkevésbé, hogy teljesítményük közvetlen hatással van a fizetésükre, kevesebb, mint egynegyedük gondolja úgy, hogy ha jobban dolgozik, többet is keres. A legpozitívabban a 45 év feletti korosztály nyilatkozott ebben a kérdésben, de közülük is kevesebb, mint minden harmadik dolgozó érzi, hogy jobb munkáért magasabb bért kap, a különbség a két korcsoport között tehát kevesebb, mint tíz százalékpont.
A fizetés teljesítményarányosságáról jellemzően az idősebbek nyilatkoznak a legpozitívabban, azonban ha a javadalmazás méltányosságáról kérdezzük a különböző korosztályokat, némileg eltérő képet kapunk. A 20 év alattiak véleménye megegyezik az 55 év felettiekével, legyen szó akár külső, akár belső méltányosságról. Mindkét korcsoportban a munkavállalók több mint 40 százaléka elégedett a fizetésével más elhelyezkedési lehetőségeihez képest, míg kicsit kevesebben tartják méltányosnak a bérüket, ha a hozzájuk hasonló munkakörben dolgozókhoz viszonyítják. A leginkább eltérő véleményekkel a juttatások területén találkozhatunk. Érdekes módon minél idősebb egy munkavállaló, annál elégedettebb a cége által nyújtott juttatásokkal. Míg a 20 év alattiaknak alig negyven százaléka vélekedik úgy, hogy vállalata megfelelő juttatásokat biztosít számára, addig az 55 év felettiek közel kétharmada gondolja ezt. Ezzel függ össze a juttatások színvonalának elkötelezettségre gyakorolt hatása is. Míg az 55 év feletti korosztály rendszerint magas elkötelezettségét nagymértékben ronthatja a juttatások színvonalának romlása, addig a 20 év alattiak vállalathoz való kötődésére roppant pozitív hatással lehet, ha a cég által nyújtott juttatások érzékelhetően javulnak. Igen lényeges, hogy leginkább a juttatásokkal való elégedettség csökkenése veszélyezteti a dolgozók elkötelezettségét. Ha a munkavállalók úgy érzik, hogy a cégük nem biztosít megfelelő szintű juttatásokat, rohamosan gyengülni fog vállalatukhoz való ragaszkodásuk.
A Hewitt elemzése alapján egyébként a magyarok folyamatosan elégedetlenkednek a javadalmazásukkal. Csupán minden ötödik magyar dolgozó gondolja úgy, hogy teljesítménye közvetlen hatással van a fizetésére és hogy cégénél annak alapján ismerik el és fizetik meg a munkatársakat, hogy mennyire járulnak hozzá a vállalat eredményeihez. Még a legjobb munkahely címet elnyert cégeknél is a kollégák kevesebb mint fele nyilatkozott pozitívan ezekben a kérdésekben. Némileg kedvezőbb képet kapunk, ha a fizetés méltányosságáról kérdezzük a dolgozókat: egy átlagos magyar vállalatnál a fizetésük külső és belső méltányosságáról elégedetten nyilatkozó munkavállalók aránya több mint egyharmad, míg a legjobb munkahelyeknél a kollégák 60 százaléka tartja méltányosnak a fizetését mind a munkatársaihoz, mind a más elhelyezkedési lehetőségeihez képest. Az eredmények azt mutatják, hogy csupán a fizetések emelésével nem lehet megoldani a problémát, a konkrét összegnél sokkal fontosabb a kompenzáció teljesítményarányossága, az, hogy a dolgozók érezzék, ha jobban dolgoznak, többet is keresnek, és hogy jobb teljesítményükért el is ismerik őket.
Hatáselemzés segítségével vizsgáltuk meg, hogy melyek azok a szempontok, amelyekre odafigyelve a leginkább növelhető a dolgozók elkötelezettsége – mondta Bakos Réka, a Hewitt Legjobb Munkahely felmérésének a vezetője. Jelezte: ha a felső vezetés felismeri a tehetségeket, és kiemelten foglalkozik velük, ugyanakkor vállalata értékes erőforrásként bánik a többi alkalmazottal is, jelentős mértékben növelheti munkavállalói elkötelezettségét. Egy átlagos magyar munkavállaló számára az a legfontosabb, hogy cége eredményeihez való hozzájárulását elismerjék, hogy teljesítménye tükröződjön a fizetésében, miközben kevésbé lényeges számára például a kompenzáció belső méltányossága. Ennek inkább akkor van jelentősége, ha a fizetési különbségekben a teljesítménybeli különbségeket nem vagy eltúlzottnak érzi. KI