Túlpolitizált az energia kérdése - véli az orosz nagykövet

Esik a gázár, csökken a kereslet, Magyarország például tavaly egymilliárd köbméterrel kevesebbet használt fel, mint egy évvel korábban. A csökkenő olajárak miatt sok kisebb oroszországi cég kénytelen volt leállni, emiatt esett az összesített termelés. A továbbműködő cégek azonban veszteségekkel, de túlélik a válságot, azt követően pedig újra nőnek az árak, mondta szerdai előadásában Igor Szavolszkij, Oroszország budapesti nagykövete. Az árak növekedését amiatt is szükségesnek is látta, mert az olcsó energia pazarlásra ösztönöz. Ismert, hogy Ukrajnának megint gondjai vannak gázszámlája kifizetésével, mert az állami Naftogaznak sem fizetnek a vevői.
A mostani keresletcsökkenés dacára az európai gázigény is megmarad, ahogyan az együttműködés kérdése is tartósan az orosz-EU egyeztetések témája lesz. A híresztelésekkel ellentétben az orosz gázkínálat lépést fog tartani az igényekkel, s Oroszország hosszú távon is megbízható szállítója lesz Európának. Tavaly 470 millió tonna olajat termelt, 2015-re a mennyiséget 510-540 millió tonnára növeli, gáztermelése pedig a múlt évi 640 milliárd köbméterről 740-750 milliárd köbméterre nő.

Az európai gázbiztonsághoz azonban transzparens piaci viszonyok kellenek. Oroszország a szentpétervári G8 csúcson be is nyújtott egy javaslatot a háromoldalú (Oroszország, Ukrajna, EU) gázpiaci egyeztetések szükségességéről. A januári krízis megmutatta, milyen nagy baj, hogy ilyen egyeztetésre nem került sor. Ukrajna elzárta Európa felé a gázcsapokat, s napokig még csak tárgyalni sem volt hajlandó a kérdésről.
„Nagy viták lesznek még az energia terén Oroszország és az EU között, de remélem, az ügy már nem lesz annyira átpolitizált, mint eddig”, jelentette ki. Emlékeztetett, hogy az Energia Charta olyan időkben készült, amikor még a fogyasztók voltak többségben a piacon. Most a termelők vannak többen, de nem szeretné, ha ez így maradna. Az általános légkör most jobb. Szakmai alapon kellene egy új dokumentumot megfogalmazni, amely szabályozná az energiapiaci viszonyrendszert.

Igor Szavolszkij nemtetszését fejezte ki az Oroszországnak való kiszolgáltatottsággal, mint kifejezéssel kapcsolatban. Túl erősnek és túlpolitizáltnak érzi. „Az isten ellen nem lehet harcolni”, szögezet le. Az olaj és a gáz ott van, ahol van. Természetesen, arra alapozva igazságos és megbízható energiakapcsolati rendszert kell kiépíteni. A Gazprom egyébként eddig sem szegte meg a szerződésekben vállalt kötelezettségeit.

Igor Szavolszkij szerint a cseppfolyós földgázzal (LNG ) való kereskedelem Oroszország számára is a diverzifikáció egyik hatékony eszköze lehet. Az orosz Gazprom épp a napokban adta át a Szahalin-szigeten létesült, első földgáz cseppfolyósítóját, ahonnan majd Észak-Amerikába, Japánba és más országokba tud szállítani. (A minap jelentették be, hogy Dél-Korea is kap szahalini gázt – a szerk.) Idővel az orosz export egytizede LNG formájában jut el a vevőkhöz.
Közben Kína felé is épül egy vezeték. Az Északi Áramlat vezeték mellett egyébként nemrég a Déli Áramlatra is áldását adta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Oroszországban. A Déli Áramlathoz is átlátható szerződések kellenek, s Oroszország is teljesíti, amit vállalt.
A nagykövet elmondta, hogy Oroszországon belül is gázpiaci reform, liberalizáció zajlik. Az eredeti terv szerint 2011-re vezették volna be a piaci gázárakat, ám a határidőt ki kell tolni, mert a gazdaság nem viselné le az áremelést.