A cégek inkább nőt, mint romát vagy meleget alkalmaznának

Tavaly novembertől idén január végéig volt elérhető az Interneten az a kérdőív, amelyen a munkahelyi esélyegyenlőségről és a vállalati felelősségvállalásról (CSR) kérdezték a hazai cégeket. A kutatás egyik fő célja az volt, hogy minél több szervezet bevonásával valós képet kapjanak arról, hogy Magyarországon ezek a területek mennyire léteznek a gyakorlatban – mondta dr. Tardos Katalin szociológus, a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) főiskolai tanára a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) „a sokszínűségért” érdekében rendezett programsorozatának csütörtöki konferenciáján.  A rendezvényen hazai vállalatok és civil szervezetek képviselői vettek részt.

Rauh Edit a szociális tárca esélyegyenlőségi szakállamtitkára szerint az egész világon trend a társadalmi felelősségvállalás, és fontos lett mára az esélyegyenlőség a munka világában is. A szakállamtitkár úgy vélte: „az elöregedő országokban” szükség van azoknak a munkájára is, akiket eddig egyébként diszkrimináltak.

Adriány Kincső a HBLF ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a humán erőforrással foglalkozó szakma felelőssége az esélyegyenlőségi eszközök használata, ez azonban a vállalatok vezetőinek együttműködése nélkül nem megy.

Az internetes felmérés egyik hangsúlyos kérdése volt, hogy a cégek az úgynevezett hátrányos helyzetű, vagy valamilyen szempontból „mássággal” bíró csoportokból választanak-e alkalmazottakat. A válaszadók a hátrányosnak nevezett csoportok közül inkább a nőket, a pályakezdőket, a 45 éven felettieket és a gyermeküket egyedül nevelőket alkalmaznák, a romákat, a fogyatékosokat és a melegeket azonban kevésbé.

A szervezetek közel felénél még egyáltalán nem indult el a munkahelyi esélyegyenlőségi politika intézményesülése, vagyis egyetlen intézkedést sem tettek ennek érdekében – derül ki a kutatás eredményéből. Tardos Katalin azt is elmondta: a válaszadó cégek mindössze egy tizedének van antidiszkriminációs illetve zaklatásra vonatkozó szabályzata, vagy eljárásrendje, esélyegyenlőségi terve, stratégiája vagy éppen esélyegyenlőségi referense.