Eurómilliárdok múlhatnak rajta, hogy megosztjuk-e egészségügyi adatainkat

Az Európai Bizottság és a Tanács megállapodása nyomán új lendületet vett az Európai Egészségügyi Adattér (European Health Data Space, EHDS) kiépítése, amely Magyarországon is új korszakot ígér a gyógyításban. A szabályozás célja, hogy minden orvos és kutató hozzáférhessen a betegek anonimizált egészségügyi adataihoz az EU-n belül, miközben szigorúan gondoskodnak az egyes páciensek személyes adatainak védelméről. A bizottság előrejelzése szerint a tagállamok évente összesen több mint 11 milliárd eurót takaríthatnának meg az EHDS sikeres bevezetésével, ám ehhez előbb le kell győzniük a digitális átállás kihívásait.

Magyarországon a digitalizáció terén eddig elért eredmények bizakodásra adnak okot. Az EgészségAblak (korábban EESZT néven ismert) applikációt már több mint hárommillióan töltötték le telefonjukra, havonta 2,5 millió alkalommal nyitják meg, és már 9 millió leletet töltöttek le belőle, vagyis elmondható, hogy a megoldás hatékonyan támogatja a betegek és a gyógyítók közötti kommunikációt. A rendszer a beutalók kezelésétől az e-receptek felírásáig számos funkciót egyesít, és európai szinten is az élen járó lakossági megoldások közé tartozik. 

Az EHDS által kitűzött célok eléréséhez azonban még további lépésekre van szükség. Az európai egészségügyi innováció ösztönzéséért dolgozó EIT Health Think Tankjének szakértői ugyancsak azt emelték ki az első fél évben megjelent tanulmányukban, hogy a jelenlegi erőforrások és támogatások kihasználása mellett hathatós intézkedésekre van szükség a tagállamok részéről.

Egészségügyi adatok határok nélkül: szárnyat adhatna az egészségügyi innovációknak

Az adatra gyakran mondják, hogy a 21. század aranya, és nincs ez másként az egészégügyi fejlesztésekben sem. Az EHDS egy határokon átnyúló, európai szintű egészségügyi adatbázis létrehozásával új távlatokat nyithat az innovatív vállalkozások előtt a mesterségesintelligencia- (MI) és a big data alapú diagnosztikai és terápiás technológiák kifejlesztéséhez, az új, személyre szabott gyógymódok kidolgozásához.

Ehhez előbb azonban cselekedni kell, méghozzá tagállami szinten. Az EHDS megvalósítása tetemes beruházásokat igényel az informatikai infrastruktúra fejlesztése, az adatbiztonsági rendszerek megerősítése és az egészségügyi dolgozók képzése terén. Az EU a helyreállítási alapból (RRF) 12 milliárd eurót biztosít digitális egészségügyi fejlesztésekre, amelyből 810 millió eurót közvetlenül az EHDS költségeinek fedezésére szánnak. A források hatékony felhasználása mellett elengedhetetlen, hogy a tagállamok, köztük Magyarország, mielőbb megkezdjék az EHDS bevezetéséhez szükséges intézkedéseket. 

Az emberi tényező: fontos a képzés és a bizalom

A sikeres bevezetéshez számos technológiai akadályt kell megugrani. 

Ilyen az interoperabilitás kérdése: az egyes országok rendszerei nem mindig kompatibilisek egymással, így a gyors és biztonságos adatcsere csak akkor lehetséges, ha minden részt vevő ország betartja az EHDS előírásait. Ám legalább ilyen fontos az emberi tényező is – mind az egészségügyi szakemberek, mind a páciensek oldaláról. A digitális átállás egyik legnagyobb kihívása a megfelelő adatkezelési és adatvédelmi ismeretek átadása az orvosoknak és az ellátórendszer többi szereplőjének. Fontos, hogy az egészségügyi dolgozók megértsék és megfelelően kezeljék a digitális rendszereket, biztosítsák az adatok pontosságát és biztonságát. Az EIT Health Think Tank jelentése kiemelte a munkaerő képzésének, technológiai kompetenciáik növelésének fontosságát is.

A következő lépés a betegek bizalmának növelése. A koronavírus-járvány alatt Magyarországon felgyorsult a digitális egészségügyi megoldások bevezetése, például az e-recept és a távkonzultációk révén. A lakosság részéről az EgészségAblak app népszerűségén túl is egyértelmű az érdeklődés a digitális megoldások iránt. A Magyar Orvosi Kamara idei felmérése szerint a magyarok 90 százaléka keres rendszeresen egészséggel kapcsolatos információkat online. Mindemellett azért létezik bizalmatlanság is – az MI-alapú egészségügyi megoldásokhoz például csak a megkérdezettek 30 százaléka áll kifejezetten elfogadóan.

A betegek és az egészségügyi intézmények részéről is számos aggály merült fel továbbá az adatvédelem és adatbiztonság terén. 

A digitalizáció megnyitja a lehetőséget a kibertámadások előtt is, ezért a kiberbiztonsági rendszerek fejlesztése és megerősítése kulcsfontosságú.

Az aggályok kezelésére a kormányzatnak és az egészségügyi szereplőknek alapos és őszinte tájékoztatást kell nyújtaniuk, hogy megnyerjék a páciensek bizalmát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek hajlandók legyenek megosztani adataikat az EHDS rendszerén keresztül, hiszen a digitális egészségügy csak akkor lehet hatékony, ha az érintettek megbíznak a rendszer működésében, és elkötelezik magukat a használata mellett.

Ha kimaradunk, lemaradunk, és a páciensek veszítenek

A digitális egészségügy terjedése megállíthatatlan folyamat, és az EHDS révén ennek hamarosan Magyarország is a részese lehet. A siker érdekében Magyarországnak már most el kell kezdenie a szükséges jogszabályi és infrastrukturális előkészületeket. Az EU nem szab konkrét határidőt az EHDS bevezetésére, de a késlekedés komoly hátrányokat jelenthet a tagállamoknak. 

Bár a digitális egészségügyi rendszerek bevezetése szervezeti és finanszírozási kihívásokat jelent, nagyobb kockázat, ha Magyarország nem lép időben. Az EHDS által kínált lehetőségek nemcsak a költséghatékonyságot növelhetik, hanem a magyar páciensek számára is hozzáférhetőbbé tehetik a legmodernebb diagnosztikai és terápiás módszereket. Ha a páciensek bizalma növekszik az új digitális rendszerek iránt, és az egészségügyi dolgozók képzése révén bővülnek a digitális kompetenciák, Magyarország felkészülten lép be a gyógyítás új korszakába.