Szakadékban a vendéglátás

Éttermek és vendéglátóhelyek ezrei zárhatnak be végleg az idén, számukra a végső csapást a magyar fogyasztók jelentősen visszaesett vásárlóereje, valamint az ágazat számára kedvezőtlen kormányzati válságkezelő döntések jelentették – vélik a lapunk által megkérdezett szakmabeliek. A közelmúltban átfogó felmérés készült a vendéglátás helyzetéről, amelynek alapján új vendéglátó-ágazati stratégia kidolgozása válhat lehetővé a későbbiekben.

„Általános probléma, hogy évek óta folyamatosan csökken a háztartások szabadon elkölthető jövedelme, s ez a tendencia a vendéglátás törzsközönségének számító középrétegnél még fokozottabban érzékelhető” – mondta a Világgazdaságnak Török Lajos, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának (BGF KVIK) főiskolai docense, a most elkészült Felmérés a vendéglátás magyarországi helyzetéről című tanulmány egyik szerzője. Mivel a kutatás – amelynek során az ország minden régiójából összesen 90 vállalkozást kérdeztek meg – még nem publikus, az eredményeiről csupán annyit árult el, azok megerősítették az ágazat szereplői által régóta hangsúlyozott problémák jelenlétét. „Az éttermek legnagyobb ellensége az egységes, 25 százalékos áfakulcs, mivel a beszerzéseik után visszaigényelhető összeg jóval alacsonyabb, mint amennyit a bevételeik után be kell fizetniük” – mondta Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, a pécsi Aranykacsa étterem tulajdonos-üzletvezetője.

A válság ráadásul duplán sújtotta a hazai vendéglátást – véli Török Lajos. Mint mondta: a hazai kormányzat által meglépett válságkezelő intézkedések – például a melegétkezési utalványok és az üdülési csekk megadóztatása – révén tovább csökkent a vendéglátósok forgalma, a fogyasztók megtartásáért zajló verseny következtében pedig a megemelkedett különböző költségeiket (energiadíj, bérköltségek) nem tudták érvényesíteni az áraikban. „Nem véletlen, hogy a KSH által publikált ágazati jövedelmezőségi adatok alapján a magyar vendéglátóiparban dolgozó vállalkozások nagy átlagban veszteségesen működnek” – tette hozzá Tóth Zoltán, a BGF KVIK Turizmus-vendéglátás Intézet vezetője.

Szakmai vélemények szerint mindezek miatt az idén már tömegesen dobhatják be a törülközőt a veszteséges üzemelést tovább már nem bíró éttermek. „A vendéglők 18-20 százaléka véglegesen bezárhat, azaz több ezer vállalkozás húzhatja le rolót az idén” – véli Háber Tamás. Bár a korábbi években is szép számmal szűntek meg éttermek, ez mégsem volt annyira szembeötlő, mert a helyükön legtöbbször újraindították a tevékenységet új tulajdonossal, új profillal. Úgy látja azonban, hogy az idén a megszűnő vendéglátóhelyek jelentős részének már nem lesz „utódja”.

A lapunk által megszólaltatott szakértők mindegyike úgy véli, a hazai vendéglátás számára a háztáji gazdaságokkal való szorosabb együttműködés, az adott térségekre jellemző alapanyagok és ízek nagyobb mértékű használata jelentheti az egyik kitörési pontot. A helyi termelők kínálata ugyanis árban és minőségben biztosan felveszi a versenyt a többi beszerzési forrással, és világszerte is egyre nagyobb divat a gasztronómiában a „terroir”, azaz a háztáji jellegű konyha.

Tavaly 1294 vendéglátóhelyen összesen 230 ezren torkoskodtak, az idén mindkét rekord megdőlhet.

Tavaly 1294 vendéglátóhelyen összesen 230 ezren torkoskodtak, az idén mindkét rekord megdőlhet.-->