Kapacitást bővítenek a cégek

Félmilliárd forintos beruházással 7000 négyzetméteres logisztikai központot létesített a fővárosban az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Az állatkórházat működtető, állatgyógyászati termékeket, tápokat és a kedvtelésből tartott állatok számára felszerelési cikkeket forgalmazó húszéves székesfehérvári vállalkozás mára jelentős cégcsoporttá alakult. Egy év alatt 220-ról 340-re bővítette alkalmazottai számát, miközben forgalma 8,2 milliárd forintról 9,4 milliárdra bővült az elmúlt évben.

A társaság gyártóüzemek megvásárlásával igyekszik szélesíteni a tevékenységi körét. Azt követően, hogy megvette a balatonfűzfői Organit Termelő és Kereskedelmi Kft.-t, 100 millió forintos termékpaletta- és kapacitásbővítő beruházást hajtott végre a cégnél. Emellett új állatgyógyszerek kifejlesztésére nyolcfős kutatás-fejlesztési csoportot hozott létre az elmúlt év végén. A közelmúltban pedig mintegy 560 millió forintért megvásárolta a Phylaxia Holding bábolnai gyógyszerüzemét, azzal a céllal, hogy a kutatás-fejlesztéstől a gyógyszergyártáson át a kereskedelemig minden területet a kezében tartson. Ezzel csökkennek a költségei, így versenyképesebb árral lehet jelen a piacon.

Az Alpha-Vet Kft. a kereskedelemben is erősít: 350 millió forint beruházással hét fővárosi és főváros környéki, valamint egy vidéki bevásárlóközpontban nyitott AlphaZoo szaküzletet. Mint Szetmár István ügyvezető igazgató elmondta, 2012 végére már 25-30 saját üzletük lesz országszerte a nagyobb bevásárlóközpontokban. Ennél nagyobb horderejű az a terv, hogy a mai 12 franchise-üzlettel szemben két év alatt százra kívánják bővíteni az AlphaZoo felirat alatt működő partnerüzletek számát. A kft. ugyanis nem csupán a saját termékeit forgalmazza: több mint ötven cégtől importál, valamint Magyarország öszszes meghatározó állateledel-gyártójától vásárol árut.

Magyarországon a Mars, a Nestlé, valamint a Provimi csoporthoz tartozó Pet Hungária a legnagyobb gyártó. Molnár Zoltán, az utóbbi értékesítési és marketingigazgatója lapunknak elmondta, hogy a társaság a harmadik negyedévben megdöntötte saját exportrekordját. Az 1,3 milliárd forint értékű kivitel 18 százalékkal haladta meg a második negyedéves szintet, és 25 százalékkal volt nagyobb a tavalyi harmadik negyedéves exportárbevételnél. Így a magyar piacon a legnagyobb mennyiséget értékesítő cég idei exportforgalma várhatóan eléri a 4,5 milliárd forintot, a teljes árbevétel pedig 17 milliárd körül alakul. A Pet Hungária főbb külpiacai, Románia, Ausztria és Horvátország mellett manapság igen dinamikusan fejlődik Bulgáriáé, Szerbiáé, Lengyelországé és Csehországé ezen a téren.

A három termelőüzemmel rendelkező 350 fős társaság többéves beruházássorozat eredményeként érte el mai teljesítményét: az elmúlt öt évben közel 8 milliárdot fordított arra, hogy a száraz tápok üzeme 76 ezer, a nedveseké pedig 120 ezer tonnát gyárthat évente. De még ez sem elég – emelte ki Molnár Zoltán –, ezért jövőre újabb kapacitásbővítésbe kezdenek, hogy 20 ezer tonnával növelhessék a száraz állateledelek termelési mennyiségét.

A magyar állateledel-ipar a válság ellenére is az élelmiszer-gazdaság húzóágazata maradt, és növekvő mértékben részesedik az agrárexportból. Jól jellemzi az iparág teljesítményét, hogy Magyarország 384,9 millió dollár értékű kivitellel a világ hetedik legnagyobb állateledel-exportőre volt az elmúlt évben, megszerezve a világpiac 4,5 százalékát. Az EU-s tagállamok között hazánk a negyedik helyen áll.

Az ágazat legnagyobb szereplőit tömörítő Magyar Állateledel Egyesülés tagvállalatai tavaly közel 30 milliárd forint értékű állateledelt értékesítettek a magyar piacon, ezzel megőrizték 2008-as pozícióikat, ez azt is jelenti, hogy a hazai állateledel-gyártók sem mentesültek a gazdasági válság következményei alól: belföldön nem sikerült növekedést elérni. A viszonylag fiatal iparág mindezek ellenére megtartotta versenyképességét, ez részben annak köszönhető, hogy kialakulása – a kilencvenes évek eleje – óta piaci viszonyok közt és támogatások nélkül fejlődött, s egyre erősödő konkurenciával kellett szembenéznie.

Az egyesülés adatai szerint a kutya- és macskaeledelek kül-

piaci értékesítése 2009-ben a magyar agrár- és élelmiszer-ipari exportbevétel 5 százalékát adta. Az elmúlt évben a tavalyelőttihez képest az export euróban elszámolt értéke 2,3 százalékkal (6 millió euróval), míg a behozott termékek értéke 15 százalékkal (9 millió euróval) csökkent, a kettő eredőjeként a külkereskedelmi fogalom egyenlege nőtt. Magyarország tehát nettó állateledel-exportőr: a 2009-ben az agrár-külkereskedelemben elért mintegy 1,7 milliárd eurós kereskedelmi aktívum 12 százaléka származott az állateledelek forgalmazásából.

Még mindig az USA a legnagyobb piac, Brazília a második, s a leggyorsabban növekvők közt szerepel Oroszország, India és Kína, s figyelemre méltó növekedés tapasztalható Törökországban és Vietnamban is.

Még mindig az USA a legnagyobb piac, Brazília a második, s a leggyorsabban növekvők közt szerepel Oroszország, India és Kína, s figyelemre méltó növekedés tapasztalható Törökországban és Vietnamban is.-->