Profilt váltott az Alstom Zrt.

Az energetikai szolgáltatási piac felfutására alapoz az Alstom Power Hungária Zrt., amelynek kiapadt előző fő profilja, az energetikai berendezésgyártás alól a kereslet. „Sok kisebb, néhány 100 ezer eurós külföldi megbízásunk van, például Oroszországból, Franciaországból, Ausztráliából, Dél-Afrikából és Ciprusból is” – sorolta lapunknak Deák László vezérigazgató.

E megbízásoknak a gazdasági válság is teret engedett, mert a cégek figyelmét új erőművek építéséről a meglévők fejlesztése felé terelte. Ezt történt Magyarországon is, ahol a drága gázt használó, csak 34-36 százalékos átlagos hatásfokú, versenyképtelen árú erőművek alig termelnek vagy már le is álltak, az áramkereskedők pedig inkább importálnak. Bizonyos halaszthatatlan felújításokat azonban így is el kell végezni – például a Mátrai, a Dunamenti, a Pécsi és a Paksi Erőműben –, de más okokból is lehetőségek várhatók a hazai szervizpiacnak. Egyrészt megindult az európai áramárak emelkedése, így lassan versenyképessé válik a hazai erőművek tevékenysége is. Másrészt egyre több erőműtársaság számolja fel drágán fenntartott és az év nagy részében kihasználatlan karbantartását, majd a javítást és a felújítást szolgáltatásként veszi igénybe az erőműről erőműre járó mobil, profi szervizcsapatoktól. Mérnökgárdája mellé ilyen mobil megmunkálási és szervizegységet az Alstom is létrehozott. A folyamat már tart Magyarországon is, de például a dunamenti és a paksi erőműben még várat magára.

Mindezek alapján új megrendelést ígér, hogy a következő 10 évben 2-4 ezer magawattnyi erőművi kapacitást kell létrehozni a már meglévő gönyűi és a nemrég felújított dunamenti blokk mellé. Előkészített projektje van például a CEZ–Mol párosnak, az és a Dunamentinek, idővel Pakson és a Mátrai Erőműben is lehet fejlesztés. (Az Alstom Hungária francia anyavállalata az energiatermelés minden területen érdekelt, még Paksra is szállítana áramtermelő egységet, úgynevezett turbinaszigetet, kompletten, hálózatra való csatlakoztatással.)

További távoli lehetőségeket is vizsgál az anyacég szemével

Deák László: ilyen a gáz- és a széntüzelésű erőművek által kibocsátott szén-dioxid begyűjtése, föld alatti tárolása, majd későbbi hasznosítása, ilyen kísérleti projektet az EU is megfinanszírozna. Megkerülhetetlen két nagy folyónk vízszintjének emelése hajózási, ivóvíz-ellátási, öntözési szempontból és az atomerőmű hűtése miatt is. Az új atomerő-művi blokk(ok) megépítése pedig megkívánná egy szivattyús tározó megépítését ebben a régióban, annak érdekében, hogy a megtermelt, de éppen fölöslegben mutatkozó energiát fel lehessen használni, amikor szükség van rá a villamosenergia-rendszer szabályozásakor. (A tározó nem része az energiastratégiának, de benne van uniós szén-dioxid-kvótára vonatkozó derogációs kérelmünkben az energiahatékonyság növelése és az okos hálózatok bevezetése mellett.)

Az Alstom fenti irányváltása mögött nemcsak egy felfutó szegmens megtalálása, hanem egy fájdalmas lépés, a nagy múltú energetikai berendezések gyártása egy évvel ezelőtti felszámolása áll. A hajdani Láng Gépgyárat az ABB-től megvett Alstom Power az utóbbi időben alig kapott nemzetközi és hazai erőművi berendezésgyártói megrendeléseket, ahogyan a többi hasonló európai cég sem. A tevékenység mostanra világviszonylatban is fokozatosan áttelepült az új megrendelő országokba, például Kínába és az ázsiai régióba, amely az Alstom új erőművi megrendeléseinek is a 32 százalékát adja, de ahol elvárják a helyi, vegyes vállalati formában való termelést.

Az Alstom számos európai egységénél a piaci igényekhez igazította a termelést, Magyarországon is. A termelés leállításáról szóló döntés után a budapesti eszközök egy részét a BanKonzult kívánta megvásárolni. Az Alstom 230 dolgozótól vált meg, ma 160 fős. „A Lángot az Alstom az utóbbi években már nem őrizte, hanem mesterségesen életben tartotta” – jelentette ki Deák László.

A bezárás, a leépítés, az azzal kapcsolatos céltartalékképzés és az árfolyamveszteség miatt az Alstom Zrt. veszteséges volt a tavaly márciusban zárult 2010–11-es évben, idei árbevétele pedig 30 millió euróról 10 millióra esik. 2011–12-re már nullszaldót, majd nyereséget vár a vezérigazgató, például új, ipariturbina-fejlesztési és tenderközpontjára alapozva. A központ 100 megawatt alatti turbinákra szakosodott, már indonéz, amerikai és oroszországi megbízásai vannak.

ne a végül beszerelt ukrán termék. Bár a gyár még évekig jó minőségben és olcsón termelt, tevékenysége nem ígérkezett fenntarthatónak. Nem volt forrása a nemzetközi tevékenységhez szükséges fejlesztésekre, marketingre, ráadásul közben az ország egész piaca átrendeződött: keletről nyugat felé fordultunk. Mostanra eltűntek a Váci útról a Láng korábbi, sikeres szomszédai is: a Rico Kötszerművek, a Ganz Danubius kazángyár, a VBKM,

a kötöttárugyár, a felvonógyár, az Elzett Zár- és Lakatgyár, a Ganz Magyar Hajó és Darugyár, de még a kenyérgyár is.

Az utolsó mohikán Lángra (Alstomra) közben ránőtt a város. Zaja zavarta a szomszédos lakóparkot, amelynek yachtkikötője a korábbi teherkikötő rovására terjeszkedik. Ha az Alstom egy-egy nagyobb berendezést akart eljuttatni a megrendelőhöz, azt egy 200 tonnás daruval kellett leeresztenie az uszályra, vagy az Ovit hatalmas teherautóit igénybe vennie, vállalva vele a szükséges útelzárás költségeit és bonyodalmát. Ráadásul egyre többe került a két, tízezer négyzetméteres csarnok gázzal való felfűtése is. Váltani kellett.

de bízik új, ipariturbina-fejlesztési és tenderközpontjában is.

B. Horváth Lilla Fokozatosan ránőtt a város a gyárra, ezért is kellett váltani A Láng utolsó nagy megrendelése egy 1979-es finn turbinamegbízás volt, majd jött az első nagy pofon: az akkori iparpolitika nem tudta elérni, hogy a paksi atomerőműbe a bevált Láng turbinák kerüljenek s

ne a végül beszerelt ukrán termék. Bár a gyár még évekig jó minőségben és olcsón termelt, tevékenysége nem ígérkezett fenntarthatónak. Nem volt forrása a nemzetközi tevékenységhez szükséges fejlesztésekre, marketingre, ráadásul közben az ország egész piaca átrendeződött: keletről nyugat felé fordultunk. Mostanra eltűntek a Váci útról a Láng korábbi, sikeres szomszédai is: a Rico Kötszerművek, a Ganz Danubius kazángyár, a VBKM,

a kötöttárugyár, a felvonógyár, az Elzett Zár- és Lakatgyár, a Ganz Magyar Hajó és Darugyár, de még a kenyérgyár is.

Az utolsó mohikán Lángra (Alstomra) közben ránőtt a város. Zaja zavarta a szomszédos lakóparkot, amelynek yachtkikötője a korábbi teherkikötő rovására terjeszkedik. Ha az Alstom egy-egy nagyobb berendezést akart eljuttatni a megrendelőhöz, azt egy 200 tonnás daruval kellett leeresztenie az uszályra, vagy az Ovit hatalmas teherautóit igénybe vennie, vállalva vele a szükséges útelzárás költségeit és bonyodalmát. Ráadásul egyre többe került a két, tízezer négyzetméteres csarnok gázzal való felfűtése is. Váltani kellett.-->