Nem érdemes temetni a magyar gazdaságot, még ha épp ismét csúnya lesz is a GDP

Nehéz pontos előrejelzést adni, de a rendelkezésre álló termelési adatok alapján az előző negyedéves megbicsaklás után ismét növekedhetett a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben. Bár benne van a levegőben az is, hogy újabb kellemetlen meglepetésben lesz részünk – erről beszélt a Világgazdaság podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Október 30-án közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, ám az előrejelzések finoman szólva se rózsásak. Sem az építőipar, sem az ipar nem tudott elmúlt hónapokban lendületet venni, miközben a mezőgazdaság a 2022-eshez hasonló aszállyal néz szembe, ezek a tényezők pedig borítékolják a továbbra is gyenge gazdasági aktivitást.

Erre reflektált már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október közepén, amikor azt jósolta, hogy a harmadik negyedév rosszabb lesz az elemzői várakozásoknál, a tárcavezető szerint ugyanis negyedéves alapon éppen pluszban lehetett a kibocsátás. Molnár Dániel ennél és a Világgazdaság elemzői konszenzusánál, 

• amely negyedéves alapon 0,2 százalékos,
• éves alapon pedig 0,7 százalékos növekedés jelez, jóval optimistább. 

Szerinte a második negyedévhez képest 0,5 százalékponttal bővülhetett a GDP, miközben a tavalyi magas bázis miatt éves alapon várhatóan az 1 százalékot sem érhette el a növekedés.

Az éves alapú adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptember egyelőre vakfolt, ugyanis nincsenek pontos termelési adatok, ami jelentősen megnehezíti a tisztánlátást. Az ipar kibocsátásáról azt lehet csak látni, hogy a július–augusztusi hónapokban csökkent a teljesítmény, de nem olyan mértékben, mint a második negyedévben, így ha stagnál szeptemberben, akkor „csak” 0,3 százalékos visszaesést könyvelhetett el. 

„Ha csoda történt, és az építőipar produkált valami meglepetést szeptemberben, akkor lehet, hogy az ágazat minimálisan, de növekedni tudott” – magyarázta az elemző.

– emelte ki Molnár Dániel. Ha ez a teljesítmény szeptemberben is folytatódott, akkor az a növekedésben is visszatükröződhet, és végeredményben ellensúlyozhatja az ipar és az építőipar nehéz helyzetét. Ezzel együtt szerinte így is megvan az esélye, hogy a második negyedévhez hasonlóan a harmadik negyedév is kellemetlen meglepetést tartogat.

A jövő már jobban néz ki az elemző szerint, 2025-ben már 3,5 százalékkal bővülhet a hazai GDP, miután érdemben javul a külső kereslet és az eurózóna növekedése is végre magára talál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne maradnának kockázatok: a közel-keleti helyzet, az orosz–ukrán háború, az amerikai elnökválasztás és a Kínával folytatott vámháború ugyanis továbbra is velünk marad, és meghatározhatja a hazai folyamatokat.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

• szeptember még vakfolt, az építőipar és az ipar jókora visszaesésben van, 1:05
• a fogyasztás támogatja leginkább a növekedést, 4:45
• hosszabb ideje fennálló problémákat orvosol a turisztikai akcióterv, 8:10
• hároméves bérmegállapodást köthetnek a munkaadók és a szakszervezetek, 11:35
• jövőre jöhet el a beruházási fordulat, 13:15
• 3 százalékos gazdasági növekedésre lehet maximum képes a gazdaság külső kereslet nélkül, 15:40
• az autóipari megbicsaklás az állami támogatások hiányából fakad, 19:25