A belső fogyasztás adhat hátszelet a gazdaságnak

Továbbra sem akar felpörögni a magyar gazdaság motorja, a második negyedév kiábrándító teljesítménye után a harmadik negyedév sem hozhatta el az érdemi fordulatot, leginkább ezt a következtetést lehet levonni a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők válaszaiból. Október 30-án, azaz szerdán teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a július és szeptember közötti időszakról szóló GDP-adatokat, amelyek újfent átírhatják az 2024-es növekedési várakozásokat, és nem a jó irányba. 

Erről egyébként maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt október közepén egy konferencián, ahol elébe ment az eseményeknek, és azt mondta, hogy szerinte a piaci cél nem fog teljesülni, a növekedés ugyanis közelebb lesz a nullához. Mivel a második negyedévben 0,1 százalékkal esett vissza negyedéves bázison a magyar gazdaság teljesítménye, fennáll a veszélye annak, hogy most szerdán egy negatív meglepetés esetén újra technikai recesszióba csúszik vissza Magyarország. Az elemzők többsége azonban még nem erre a forgatókönyvre számít.

A gyenge harmadik negyedéves teljesítmény mindenesetre betett az éves várakozásoknak, amelyek ismét lejjebb tolódtak: az elemzők 2024-ben már csak 1,3 százalékos, 2025-ben 3 százalékos GDP-növekedést várnak.

Jön a feketeleves?

„Az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzések ismét mélyütést kaphattak” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki emlékeztetett, hogy a magyar gazdaság utoljára 2022 második felétől 2023 első negyedévéig volt technikai recesszióban . „Nem is volt ez olyan túlságosan rég, de úgy tűnik, ismét visszatérhetünk ide” – jegyezte meg. Az ING Bank legfrissebb számításai szerint ugyanis a második negyedéves 0,1 százalékos zsugorodás után a július–szeptemberi időszak 0,4 százalékos gazdasági visszaesést hozhatott. A két egymást követő negyedév per negyedévi zsugorodással pedig teljesül a technikai recesszió definíciója.

– emelte ki a közgazdász, aki az elemzők közül a legpesszimistább előrejelzést adta, és az okait meg is indokolta. Szeptemberről ugyan még nincsenek adatok, de markáns változást az ősz első hónapja sem hozhatott, a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar egyaránt visszafoghatta a gazdasági növekedést 2024 harmadik negyedévben. A legnagyobb mértékben az agrárium húzta vissza a GDP-t, egyrészt a tavalyi extrém magas bázis, másrészt az idei rossz időjárás miatt. De nem sokkal marad el ettől az ipar és az építőipar együttes hatása. Lényegében ez a három szegmens együtt nagyjából akár 2 százalékpontot is lefaraghatott a GDP-növekedésből.

Egyedül a fogyasztás támogathatja a növekedést, az ipar, a mezőgazdaság a sor végén

Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője egy fokkal optimistább, mint Virovácz Péter, bár szerinte is továbbra meglehetősen visszafogott a növekedés. Éves alapon 0,7 százalékos, míg negyedéves szinten 0,2 százalékos növekedésre számít, de azt is megjegyezte, hogy végső soron nem lenne meglepetés az sem, ha stagnáló vagy enyhén negatív negyedéves értéket látnánk, mivel a hangulatindikátorok az elmúlt hónapokban stagnáltak. Az éves GDP-várakozásukat emiatt 1,5 százalékról 1,2 százalékra csökkentették. A módosítás legfőbb oka: 

• a gyenge ipari és építőipari tevékenység,
• ezzel szemben áll a háztartások fogyasztása és a szolgáltatások, amelyek némi növekedési hátszelet nyújtanak a legfrissebb adóbevételi adatok alapján.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy harmadik negyedévben az építőipar nemhogy nem tudta húzni a gazdaságot, hanem érezhetően vissza is fogta, miközben az ipar a legjobb esetben is csak stagnált.

Az viszont biztos, hogy a mezőgazdaság idén nem tud húzóágazat lenni, a kérdés sokkal inkább az, hogy a szolgáltató szektor többi területe mennyire tudott profitálni a béremelkedésből és a fogyasztás élénküléséből. Az elemző szerint ha a szeptemberi adatok kedvezően alakultak, akkor a harmadik negyedévben, a második negyedév kismértékű, 0,1 százalékos visszaesése után 0,5 százalékkal bővülhetett negyedéves alapon, ez ugyanakkor a bázishatások nyomán, a tavalyi harmadik negyedéves 1,1 százalékos bővülés kiesik az indexből, éves szinten lassuló, 0,8 százalékos gazdasági növekedést indukál. Ezzel együtt is, ahhoz, hogy az idei évben 1,5 százalék felett legyen a gazdasági bővülés üteme, a negyedik negyedévben kiemelkedő bővülést kellene nyújtania a magyar gazdaságnak, hívta fel rá a figyelmet.

Óriási kilengéseket produkál a magyar GDP

A magyar gazdaság hullámzó teljesítményére hívta fel a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki rámutatott, hogy egy jobb negyedévet rendre egy rosszabb követett, és fordítva. Az előző negyedév egyértelműen a rosszabbak közé tartozott, ugyanis negyedéves alapon (a KSH által október elsején revideált alapján) a gazdaság teljesítménye minimálisan, 0,1 százalékkal csökkent. Most az a kérdés, hogy bekövetkezett-e a technikai recesszió, szerinte ezt most talán sikerült elkerülni.

– taglalta az elemző, hozzátéve, a visszaesést az uniós források visszatartása mellett a költségvetés és az önkormányzatok forráshiánya, illetve a bizonytalan gazdasági helyzet okozza, amelyben még a korábban beharangozott nagyberuházásokat is lassítják a cégek.

Az idei növekedési álmoknak is annyi?

Virovácz úgy látja, hogy pusztán a gyenge harmadik negyedév lényegében elérhetetlenné, legalábbis nagyon valószínűtlenné teszi, hogy éves átlagban meglegyen az 1,5 százalékos gazdasági növekedés.

Ez a gyenge adat pedig nem hagyja változatlanul a jövő évi kilátásokat sem. Bár Nagy Márton úgy véli, a jövő év első negyedévében 3 százalék fölé gyorsulhat a növekedés, az ING Bank elemzője szerint a gyengébb áthúzódó hatás miatt a jövő évi kilátások is lefelé módosulnak, és hacsak nem történik valami komoly belső vagy külső gazdasági fordulat, akkor szerinte 2025-ös átlagos GDP-növekedés 3 százalék körül lehet, szemben a korábban várt 3,6 százalékkal. Ez még nehezebbé teszi majd az idei, de különösen a következő évi költségvetési célok teljesíthetőségét, hiszen a gyengébb növekedés egyben gyengébb adóbevételi bázist is jelent. A kormányzat által bejelentett friss gazdasági intézkedések pedig rövid távon kevésbé éreztetik majd pozitív gazdasági hatásukat, különösen akkor, ha a többletinflációs kockázat az amúgy sem túl erősen horgonyzott inflációs várakozásokat tovább tolja felfelé, rombolva a törékeny fogyasztói bizalmat – vélekedett Virovácz Péter.

A külső környezetben és a költségvetésben bízhatunk még

Becsey azonban azon a véleményen van, hogy az idei év utolsó negyedévében a magasabb fiskális kiadásoknak köszönhetően enyhe növekedési lendületre már számítani lehet, ami áthúzódhat 2025-re is. Emellett a legfrissebb német hangulatindikátorok enyhe javulást mutatnak, ami szintén alátámasztja a 2025-re vonatkozó stabil kilátásaikat, még 2024-es lefelé történő revízió mellett is. Molnár Dániel is arra számít, hogy a külső kereslet legalább részben rendeződik, amely az export mellett a beruházási hajlandóságra is kedvezően hathat, ez pedig, kiegészülve a bérek továbbra is dinamikus, két számjegyű emelkedésével, jóval gyorsabb, akár 3,6 százalékos bővülést is eredményezhet 2025-ben.