Kriptobefektetések adózása: Mire figyeljünk, hogy elkerüljük a problémákat?

Magyarországon a kriptovaluták adójogi szempontból különleges helyet foglalnak el. Nem tekinthetők hivatalos fizetőeszköznek, így nem vonatkoznak rájuk a hagyományos pénzügyi termékekre vonatkozó szabályok. Ehelyett a magyar adózási rendszer „vagyoni értékként” tekint rájuk, ami azt jelenti, hogy a nyereség után kell adózni.

A személyi jövedelemadózásról szóló (szja) törvény szerint a kriptovaluták adásvételéből származó nyereséget 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli . Ilyen  nyereség keletkezhet például kriptovaluta átváltásakor hagyományos (fiat) pénzre (például dollárra, euróra, forintra), vagy nem kriptoeszköz (például ingatlan vagy autó) vásárlása esetén​. 

Fontos kiemelni, hogy a magyar szabályozás szerint a kriptovaluták átváltása más kriptovalutákra (például bitcoin-ether átváltás) nem von maga után adófizetési kötelezettséget.

Fontos tudni, ha egy kriptotőzsdén egy pozíciót fiat pénzben zárunk le – például bitcoint adunk el dollárért –, de a pénz a tőzsdei számlán marad, akkor is adófizetési kötelezettség keletkezik. Bár a NAV eddigi joggyakorlata nem ad sok példát arra, hogy mennyire alaposan vizsgálja a tranzakciós előzményeket, érdemes ezt szem előtt tartani a későbbi problémák elkerülése érdekében.

Nézzünk egy konkrét példát!

Tegyük fel, hogy 2024 januárjában vásároltunk egymillió forint értékben bitcoint, amit 2024 decemberében eladunk hárommillió forintért. A nyereséget az eladási ár (3 millió forint) és a vételi ár (1 millió forint) különbsége adja meg, ami ebben az esetben 2 millió forint lesz. Mivel Magyarországon a kriptovalutákból származó nyereséget 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) terheli, a 2 millió forint nyereség után 300 ezer forint lesz az adó – ez az az összeg, amit be kell fizetnünk az adóhatóságnak.

Az adóbevallásban szerepeltetni kell a 2024-es év során realizált nyereséget a kriptovaluta eladásából, és ezzel összhangban teljesíteni kell az adófizetési kötelezettségünket​. Fontos, hogy amennyiben az ügyletnek volt bármilyen igazolt költsége (például tranzakciós díjak vagy tárolási költségek), az levonható a nyereségből, csökkenti tehát az adóalapot, így a fizetendő adót is.

Ez azt jelenti, hogy az előző évek veszteségeit felhasználhatjuk a nyereség csökkentésére, ezzel mérsékelve az adófizetési kötelezettséget​. A magánszemélyek akkor is élhetnek az adókiegyenlítés lehetőségével, ha az adott évben nem volt kriptoügyletekből származó bevételük. Ez lehetőséget ad arra, hogy az előző évek veszteségeit két éven keresztül levonják a nyereségből, függetlenül attól, hogy a tárgyévben keletkezett-e ilyen jellegű bevételük. 

Praktikus tippek, hogyan készüljünk fel az adózásra

Célszerű jól felkészülni az adózásra, mivel a megfelelő dokumentációk és a szabályok ismerete hosszú távon segíthet elkerülni a jogi problémákat és a bírságokat. Íme néhány praktikus tipp, amelyek segíthetnek abban, hogy az adózási kötelezettségeket könnyedén teljesítsük.

1. Minden tranzakció pontos nyilvántartása

Az első és legfontosabb lépés, hogy minden kriptovaluta-tranzakciót dokumentáljunk. Idetartozik a vásárlás, az eladás, a bányászat és minden egyéb tevékenység, ami befolyásolja a kriptovaluta-állományunkat. Javasolt egy egyszerű nyilvántartási rendszer kialakítása, például egy Excel-táblázat használata, ahol rögzítjük a tranzakció dátumát, az árat, a vásárolt és eladott mennyiséget, valamint az esetleges költségeket​.

2. Adótanácsadó igénybevétele

Mivel az adózás sokak számára bonyolult lehet, célszerű egy szakértő segítségét is igénybe venni. Egy adótanácsadó pontosan meg tudja mondani, milyen kötelezettségeink vannak, segíthet optimalizálni az adót és megelőzni a hibákat a bevallás során​. Az adózási szabályok gyakran változnak, egy szakértő azonban folyamatosan követi ezek alakulását.

3. Online adókalkulátorok használata

Számos online eszköz áll rendelkezésre, amelyek segítenek kiszámítani a kriptovalutákból származó nyereség és az ezek után fizetendő adó mértékét. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy gyorsan átlássuk, mekkora összeggel kell számolnunk az adóbevallás során. Ilyen kalkulátorok használata különösen hasznos lehet, ha többféle kriptovalutával kereskedünk, és több tranzakciónk is volt​.

4. Az adóbevallás határidejének betartása

Fontos, hogy tartsuk szem előtt az adóbevallás határidejét, és időben benyújtsuk azt. Magyarországon a kriptovalutákból származó jövedelmet az éves adóbevallásban kell jelenteni, általában a tárgyévet követő év májusáig. Az időben történő bevallás és az adó megfizetése segít elkerülni a késedelmi kamatokat és bírságokat.

5. Figyelni a szabályozás változásaira

A kriptovaluták utáni adózás folyamatosan fejlődik és változik. A nemzetközi és az uniós szabályok hatással lehetnek a magyar szabályozásra is, ezért érdemes nyomon követni az esetleges törvénymódosításokat. Ez különösen fontos lehet, ha új kriptovaluta-projektekkel vagy decentralizált pénzügyi rendszerekkel (DeFi) foglalkozunk​.

Nem érdemes eltitkolni a nyereséget

Amennyiben nem fizetjük be a kriptovalutákból származó nyereség után járó adót, és a NAV ezt felfedezi, jelentős bírsággal kell számolni. Első lépésként bekérik a tranzakciós listát a kriptokártyákról, a centralizált kriptotőzsdéken lévő számláról, valamint a bankszámláról, hogy meghatározzák az adóelmaradás mértékét. Amellett, hogy a be nem fizetett adót behajtják, még bírságot is kiszabnak, amely alapesetben az adóhiány összegének fele. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a hiányzó adót kell megfizetni, hanem még annak a felét is büntetésként.

Ha azonban az adóhiány bevétel eltitkolásával, hamis dokumentumok készítésével, vagy a könyvelés meghamisításával kapcsolatos, akkor a bírság az adóhiány kétszerese is lehet. Mivel a kriptovalutából származó bevétel eltitkolása is ebbe a kategóriába esik, fel kell készülni arra, hogy ilyen esetben a dupla bírságot kell fizetni.