BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vaklárma volt a GMO-botrány?

A kifogásolt területek öt százalékán beérett a tavaly nyáron génmódosított terménynek (GMO) minősített kukorica, amelyet jelenleg Magyarország területén takarmányként használnak fel sertések hízlalására – tudta meg a Világgazdaság.

A lapunk birtokába került, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága által kiállított engedély szerint a szervezet hozzájárulását adta a betakarított, érett kukorica hasznosítására – vagy ahogy a levél fogalmaz: megsemmisítésére. Az engedély szerint a betakarított kukoricamagot hőerőművekben lehet elégetni, vagy 92 százalékos propionsavas kezelés után állati takarmányként hasznosítható.

A takarmánycélú hasznosításról lapunk érdeklődött az MGSZH-nál is. A hivatal válaszában nem cáfolta, hogy néhány esetben engedélyt adtak ilyen felhasználásra. Ezen tételekből az MGSZH mintát vett, és megvizsgálta a tételek csírázóképességét. Megállapították, hogy ezt elveszítették a magok, így „a génsodródás veszélye a továbbiakban nem állt fenn”.

A kormányzat a GMO-botrány idején még egyértelműen az azonnali, a beérés előtti megsemmisítés mellett foglalt állást. Akkor Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is megerősítette: a vizsgálatkor a zéró tolerancia elve érvényesül, vagyis a legkisebb GMO-tartalom esetén is meg kell semmisíteni a termést.

Mindebből elvileg az következne, hogy bár a jog szerint Magyarországon tilos köztermesztésbe vonni genetikailag módosított növényfajtákat, a gyakorlatban ez mégis megtehető. Azon termelők ugyanis, akik nyáron nem vágták ki időben a kukoricájukat, végül betakaríthatták és takarmányként hasznosíthatták, vagy a későbbi felhasználóknak értékesíthették a termést, ahogy ez lapunk információi szerint meg is történt.

A hivatal válaszából kiderül: miután az érintett termelőket határozatban kötelezték a kényszerkivágás elvégzésére, a fertőzött állományok megsemmisítése az esetek 95 százalékában még a betakarítás időszaka előtt lezajlott. Ha egy termelő a megsemmisítést nem tudta a határozatban előírt időpontig elvégezni, úgy azt – a kötelezett költségére – az MGSZH végeztette el. Ám ha a termelő élt a fellebbezési jogával, a kényszerkivágás csak a fellebbezés viszszavonását követően történhetett meg. Ezen esetekben tolódhatott a megsemmisítés a betakarítás időszakáig.

Elképzelhető azonban, hogy kiderült: a nyáron kifogásolt ültetvényeken nem is genetikailag módosított kukorica nőtt. Így látja legalábbis egy a Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó, a témát jól ismerő kutató. Állítása szerint már a propionsavas módszer engedélyezése is ennek közvetett elismerése. A propionsav egy természetes karbonsav, amelyet takarmányok tartósítására használnak. „Abban a mennyiségben, amelyben a kukoricához, silóhoz adagolják, nem veszélyes az állatok egészségére, viszont a génkezelt kukorica ettől még GMO marad: a módosítás során beépített gén és az arról átíródó fehérje továbbra is kimutatható benne. Persze csak akkor, ha a tétel valóban genetikailag módosított” – mondta lapunknak.

Tehát ha van hosszabb távon kimutatható hatása a génmódosításnak, a kutató szerint a propionsav azt nem képes megszüntetni. Igaz, a kezelés megakadályozza a magok kicsírázását, vagyis a termés már nem szaporítható tovább. Az ügyben érintett vetőmag-forgalmazó cégek közül a Monsanto és a Pioneer már júliusban jelezte: nem értenek egyet az MGSZH állításával, és biztosak benne, hogy az általuk idehaza forgalmazott kukorica nem genetikailag módosított. A cégek állították: a forgalmazott vetőmag GMO-mentességét akkreditált nyugat-európai laborok eredményei bizonyítják.

Az MGSZH-labornak a vizsgálatok idején nem volt érvényes akkreditációja, igaz, erre Bognár Lajos úgy reagált: „A laborok az akkreditációjukat a szervezeti átalakítás miatt vesztették el, azaz nincs szó arról, hogy a műszerek megbízhatósága vagy a vizsgálati módszerek változtak volna.” A GMO-szenynyezést megállapító laboratóriumi mérési jegyzőkönyvek mindenesetre nem publikusak.

A Monsanto és a Pioneer is kereseteket nyújtott be a hivatal határozatai ellen. A Pioneer Zrt. igazgatója, Máté József a Világgazdaságnak elmondta: „A keresetünk továbbra is él, tárgyalás még nem volt, de addig is önként vállaltuk a kárrendezést. Minden költséget egybevéve nekünk körülbelül másfél millió dollárba került az ügy, a fő célunk mégsem a pénz behajtása, hanem az, hogy bíróság mondja ki a határozatok jogtalanságát. Meggyőződésünk, hogy a mérés nem volt megfelelő, a vizsgált kukorica nem volt genetikailag módosított.” Máté ugyanakkor hozzátette: „Az MGSZH azóta igyekszik konstruktívan hozzáállni a kérdéshez, tudomásunk szerint már nemcsak egy ember, hanem kettő végzi a teszteket.”

A Monsanto Hungária Kft. még júliusban közölte: tiszteletben tartják a magyar szabályozást, ezért kizárólag GMO-mentes vetőmagot értékesítenek Magyarországon. A Monsanto az MGSZH határozata ellen ezért a nyáron keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, mivel értelmezésük szerint a szóban forgó, DKC 3511-es jelű kukoricahibrid nem minősül genetikailag módosítottnak. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályától azonban megtudtuk, hogy a Monsanto Hungária Kft. által a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal két határozata ellen indított közigazgatási perek közül az egyik szeptember 23-án, a másik pedig október 10-én megszűnt.

Az ok: a cég visszavonta a keresetét. Czepó Mihály, a Monsanto szóvivője lapunknak elmondta: „A Vetőmag Szövetség és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti egyeztetések eredményeképp ma már minden vetőmagtételt jó előre megvizsgálnak a megfelelő akkreditációt szerzett laborok, valamint átlátható és betartható szabályok érvényesek a vetőmag-kereskedelemre. A vizsgálatokhoz szükséges mintákat tehát ma is folyamatosan ellenőrzik, csak azok kerülhetnek forgalomba, amelyekből GMO-tartalmat nem mutattak ki.” Amikor arról érdeklődtünk, mi volt az oka a hivatal határozatai ellen benyújtott keresetek visszavonásának, Czepó Mihálytól a következő választ kaptuk: „Az ügy számunkra megnyugtató módon ért véget, ennél többet nem szeretnénk hozzátenni.”

Titkosszolgálatok, milliárdos kár

- 2011. július 8. 160 hektáron találnak Baranya megyében GM-kukoricát, amelyet azonnal meg is semmisítenek.

- Július 11. A vetőmagok eredetének felderítésében titkosszolgálati eszközöket is indokoltnak tart az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Már „több száz” hektáron semmisítenek meg kukoricát az ország több pontján.

- Július 18. Keresetet nyújt be a Monsanto az MGSZH határozata ellen.

- Július 20. 2500 hektáron találtak kifogásolt vetőmagot, ám a VM által meghatározott 400 méteres izolációs távolság miatt összesen ötezer hektárnyi termést kell megsemmisíteni

- Július 26. Július 28-ában szabja meg a szennyezett kukorica kitárcsázását az ügy miatt megalkotott kormányrendelet. A szabályt megszegők akár kétmilliárd forintos bírságra is számíthatnak.

- Augusztus 4. A kabinet négymilliárd forintot különített el a kárrendezésre, ebből kaphatják meg a gazdák a hektáronkénti 360 ezer forint kártérítést.

- Augusztus 12. A 400 méteres izolációs zóna miatt a 4500 hektár „szennyezett” táblán kívül mintegy 4000 hektárt is ki kell tárcsázni – közli a VM.

- Szeptember 11. „A génmódosított kukorica termelése nem indokolható”, valamint „fontos, hogy a vetés idején a magyar földbe magyar vetőmag kerüljön” – mondja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.


- Július 11. A vetőmagok eredetének felderítésében titkosszolgálati eszközöket is indokoltnak tart az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Már „több száz” hektáron semmisítenek meg kukoricát az ország több pontján.

- Július 18. Keresetet nyújt be a Monsanto az MGSZH határozata ellen.

- Július 20. 2500 hektáron találtak kifogásolt vetőmagot, ám a VM által meghatározott 400 méteres izolációs távolság miatt összesen ötezer hektárnyi termést kell megsemmisíteni

- Július 26. Július 28-ában szabja meg a szennyezett kukorica kitárcsázását az ügy miatt megalkotott kormányrendelet. A szabályt megszegők akár kétmilliárd forintos bírságra is számíthatnak.

- Augusztus 4. A kabinet négymilliárd forintot különített el a kárrendezésre, ebből kaphatják meg a gazdák a hektáronkénti 360 ezer forint kártérítést.

- Augusztus 12. A 400 méteres izolációs zóna miatt a 4500 hektár „szennyezett” táblán kívül mintegy 4000 hektárt is ki kell tárcsázni – közli a VM.

- Szeptember 11. „A génmódosított kukorica termelése nem indokolható”, valamint „fontos, hogy a vetés idején a magyar földbe magyar vetőmag kerüljön” – mondja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Csak vásárolhatunk Az Európai Unióban forgalmazott takarmányok 0,1 százalékban tartalmazhatnak olyan GMO-kat, amelyek felhasználása nem engedélyezett – szavazta meg tavaly februárban az uniós tagállamok többsége, köztük Magyarország is. Idehaza azonban a genetikailag módosított növények köztermesztésbe vonása tilos, a parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy az országnak meg kell maradni „GMO-mentesnek”. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.