BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tartósított árfolyamveszteség

Három éve alakultak át zárt végűvé a kényszerpihenőre küldött ingatlanalapok. A csalódott befektetők többsége kiszállt a konstrukciókból, és nem biztos, hogy rosszul döntöttek, hiszen volt olyan alap, amelyik még mostanra sem dolgozta le a 2008–2009 fordulóján elszenvedett veszteséget.

Éppen három éve annak, hogy a korábban Magyarországon komoly karriert befutott ingatlanalapok közül kettő is zárt végűvé alakult át, és befektetőiknek dönteni kellett, maradnak-e az alapban, vagy tetemes veszteséggel ugyan, de kiszállnak a befektetésből.

A négy nagy lakossági ingatlanalap közül kettő döntött akkor az átalakulás mellett, a Raiffeisen és az UniCredit csoport érdekeltségébe tartozó Európa Ingatlanalap, mindkettő hatalmas veszteséget szenvedett el a megelőző fél év során, amikor is fel volt függesztve a kereskedése, illetve forgalmazásának feltételeit úgy módosították, hogy a kifizetéseket a korábban szokásos néhány nap helyett 90 napra kellett teljesíteniük.

Akik kiszálltak az ingatlanalapokból, egyáltalán nem biztos, hogy rosszul döntöttek. A Raiffeisen Ingatlanalap az elmúlt három évben évesítve 7,7 százalékos hozamot ért el, ez valamivel több, mint amennyit pénzpiaci befektetésekkel lehetett volna keresni, és annál a 6 százaléknál is magasabb, mint amit az alapkezelő garantált hozamként a négyéves futamidőre megígért. Ez azonban sovány vigasz lehet azoknak, akik már 2008 novemberében is ugyanebben az alapban tartották a pénzüket, hiszen akkor az árfolyam 1,8 forint körül volt, most pedig 1,87, vagyis három és fél év alatt alig 3 százalékot emelkedett.

Az Európa Ingatlanalapnál még rosszabb a helyzet. Ennek az alapnak az árfolyama 2008 novemberében még 1,65 forint körül volt, most viszont mindössze 1,18, vagyis aki a felfüggesztés idején is rendelkezett a befektetési jegyekkel, azóta sem nyerte vissza az árfolyamzuhanás idején elveszített pénzét. Az átalakulás óta elért hozam sem túl meggyőző, mindössze 3,7 százalékos éves nyereséget produkált az alap az elmúlt három évben.

Ennél lényegesen magasabb hozamot érhettek volna el a befektetők akkor is, ha egy igen alacsony kockázatú likviditási alapot választottak volna három éve. Igaz viszont az is, hogy az alapkezelő azt ígéri, az Európa Ingatlanalapnál évente garantáltan 6 százalékos hozamot fizet majd a befektetőknek, ez a három és fél éves, az idén októberben lejáró futamidő végén összesen 21,06 százalékot jelent majd.

Lényegesen kedvezőbben alakult a befektetésük azoknak, akik a két nyílt végűként megmaradt ingatlanalapban tartották továbbra is a pénzüket. Azon túlmenően ugyanis, hogy a befektetésük likvidebb maradt, az elért hozamok is jobbak lettek. Az OTP alapja is éppen csak ledolgozta a 2008–2009 fordulóján elért veszteséget, mostani árfolyama alig 6 százalékkal haladja meg a 2008. őszit, az elmúlt három évben elért hozama pedig 5,7 százalékos lett, vagyis hozzávetőlegesen annyi, mint a pénzpiaci alapoké.

A legnagyobb nyílt végű ingatlanalap, az Erstéé az egyetlen, amely a korábbi ígéretekhez híven képest volt legalább pénzpiaci hozamokat nyújtani az ügyfeleknek hosszabb távon. Ennek az alapnak az árfolyama a versenytársakéval ellentétben 2008 őszén sem szakadt be, így a befektetői folyamatosan stabilan pozitív hozamot értek el vele. A konstrukció hároméves hozama is a legjobbak között van az ingatlanalapok kategóriájában, évente 7,7 százalékot nyertek vele a befektetők.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.