Fogászati turizmus: jönnek a dánok és a norvégok

Tudni kell, hogy Észak-Európa – a földrajzi és kulturális távolság ellenére – hazánk egyik legnagyobb küldőpiaca (3.–4. hely), mintegy évi 600 ezer vendégéjszakával. A Magyarországra irányuló utazásokban dominál a városlátogatás és a konferenciaturizmus, ezt Dánia esetében a balatoni üdülés, Norvégia és Dánia esetében a fogászati turizmus egészíti ki.

„Az északi régióban a szabadságidő Európában a leghosszabbak közé tartozik. Az észak-európai utazási szokások nagyon hasonlóak: egy évben 3-5 utazást tesznek. Alapvető a nyári üdülés (2-3 hét) – vagy belföldön, vagy a Földköz-tengernél. Ezt kiegészíti egy téli üdülés (1 hét) európai síterepen vagy meleg tengernél (Thaiföld, Kanári-szigetek, Egyiptom). Fentieken kívül 1-2 hétvégi utazásra is sokan elutaznak: ezek klasszikus európai városlátogatások vagy speciális érdeklődést kielégítő utazások (pl. wellness, sportesemény, fesztivál). A városlátogatásokban dominál London és New York, csak ezt követi Párizs, Barcelona, Róma, Prága és újabban Berlin” – olvasható a Magyar Turizmus Zrt. 2013-as taktikai tervében.

Hozzáteszik: a Malév megszűnése érzékenyen érintette a dán, svéd és norvég konferencia-forgalmat, a nemzeti légitársaság helyét másodlagos repterekről közlekedő fapadosok vették át. A turisztikai marketingcég szerint Magyarországról sajnos a mai napig nincs markáns képe az átlagos észak-európai polgárnak. Hazánk imázsának legismertebb elemei Budapest és a fürdőkultúra. Gyengeségünk pedig a szolgáltatási kultúrába vetett bizalom hiánya és az ezt alátámasztó időnkénti tapasztalatok.