BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Budapesten a legolcsóbb a lakás európai összevetésben, de nem is épül új

A Deloitte 13 európai ország lakóingatlan-árait és piacait összehasonlító, második „Ingatlan Index” felmérésének eredménye szerint a régió nagyvárosai közül továbbra is Budapesten a legolcsóbb a lakhatás. Az új építésű lakóingatlanok átlagos négyzetméterára Budapesten több mint 1300 euróval alacsonyabb, mint az egyik legdrágább városban, Prágában.

A tranzakciós lakásárakat tekintve 2012-ben is London volt Európa legdrágább városa a Deloitte Ingatlan Indexe szerint. „London belső kerületeiben az ingatlan-adásvételi ügyletek alapján az átlagár 10.000 euró/ négyzetméter volt, de London külső városrészeiben is növekedtek az lakóingatlan-árak és itt is elérik már a 6.000 euró/ négyzetméter árszintet – mondta el Kohári Gábor, a Deloitte Zrt. Ingatlanszektorra szakosodott munkacsoportjának vezetője.

Szintén kimagaslóan drágának számítanak a francia fővárosban található lakások. A régebben épült lakóingatlanok átlagos piaci ára Párizsban elérte a 8.300 euró/ négyzetméter-es, a tágabb párizsi régióban pedig az 5.500 euró/ négyzetméter-es árat. A lakóingatlan-vásárlás szempontjából legdrágább német városban, Münchenben az átlagár 5.000 euró/négyzetméter körül volt 2012-ben.

München és Moszkva az a két város, ahol az árak a legjobban (225 százalékkal) meghaladják az adott ország lakóingatlan-átlagárait. Moszkvára egyébként az európai átlagnak megfelelő, azaz 4.000 euró/négyzetméter- árak a jellemzőek, ahogy Milánó, Róma, Lyon és Marseilles lakóingatlanaira is.

Az előző évhez képest a legnagyobb ingatlanár-növekedést Berlinben (13 százalék), Londonban (12 százalék) és Moszkvában (11 százalék) tapasztalta a Deloitte a felmérés elkészítése során. Az előző évhez képest a legjelentősebb lakóingatlan-ár visszaesést Varsóban (8 százalék) és Amszterdamban (7 százalék) láthattunk.

Mennyit kell dolgozni egy új lakásért?

Országtól függően jelentős eltérést mutatnak az adatok, ha a saját tulajdonú lakáshoz jutás lehetőségét vizsgáljuk az európai piacon. Míg Dániában új lakóingatlan vásárlásához már 2,2 évnyi bruttó átlagbér elegendő, Oroszországban ehhez 10,1 évnyi bruttó átlagbér szükséges.
Magyarországon hozzávetőleg 7,5 évnyi bruttó átlagbérnek megfelelő összegből juthatunk saját lakáshoz. Ez azt jelenti, hogy a magyar átlagkeresettel rendelkező vásárlók nehezebben engedhetik meg maguknak a saját lakást, mint például a Csehországban élők, de a magyarok könnyebben juthatnak saját tulajdonhoz, mint például a Lengyelországban vagy az Olaszországban élők.

A vizsgált országokat összehasonlítva 2012-ben saját tulajdonú lakásban a legkisebb arányban Lengyelországban éltek (ami majdnem 25 százalékkal volt az európai átlag alatt). Az 1 000 lakosra számított saját tulajdonú lakóingatlanok száma 2012-ben Spanyolországban volt a legmagasabb (ami több mint 19 százalékkal haladta meg az uniós átlagot), ezt követi Franciaország, ahol ugyanez az adat 12 százalékkal volt magasabb az uniós átlagnál. Az összes vizsgált ország közül a saját tulajdonú lakások aránya Magyarországon és Spanyolországban a legmagasabb. Magyarországon az ezer lakosra számított saját tulajdonú lakások száma 127-tel több, mint az uniós átlag.

Alig épül új lakás

A lakásépítés intenzitását jelző mutató 2012-ben az Európai Unió lakóingatlan-piacán az 1 000 lakosra jutó megépített lakások tekintetében a 2011-es 3,9-ről 3,3-ra csökkent. A Deloitte felmérésében is vizsgált európai országok közül 2012-ben Franciaországban és Ausztriában épült a legtöbb lakás. A legkevesebb lakást 2012-ben Magyarországon építették (1 000 lakosra 1,1 megépült lakás jutott), ez az európai átlag 42 százalékának felel meg – közölte a Deloitte.

A lakásépítések száma nem javult 2013 első felében sem. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2013 első félévében 2680 új lakás épült, 40 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 3401 volt, ami 30 százalékos csökkenést jelent 2012 első félévéhez képest. A visszaesés valamennyi régióra jellemző, csak a fővárosban nőtt a használatba vett lakások száma néhány nagyobb beruházás befejeződésének köszönhetően.

A Deloitte szerint a lakásépítés intenzitása 2012-ben Olaszországban, Lengyelországban, Belgiumban és Hollandiában az európai átlag körül mozgott, míg Dániában és az Egyesült Királyságban a piac a 2011-es értékekhez hasonlóan alakult.

Olcsó a lakhatás

Kohári Gábor kiemelte: „A vizsgált országok közül 2012-ben Dániában és az Egyesült Királyságban voltak a legmagasabbak a lakhatási költségek. Az összes költség ezekben az országokban 82, illetve 36 százalékkal haladta meg az uniós átlagot. Mint ahogyan 2011-ben is, az elmúlt évben is Magyarországon és Lengyelországban voltak a legalacsonyabbak a lakhatási költségek, ezek a költségek már jó ideje nem haladják meg az Unióra jellemző átlagos szint 36, illetve 42 százalékát”.

A kelet- és nyugat-európai átlagos lakhatási költségek összehasonlításából kiderül, hogy a kelet-európai átlag lényegesen alacsonyabb a nyugat-európaiénál. Ezzel szemben - főképp a lakásállomány elöregedése miatt - Kelet-Európában a jövőben a költségek folyamatos növekedése várható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.