Orvosok és ápolók ezrei mentek külföldre

Az egy évvel korábbihoz képest ugyan enyhén mérséklődött, a 2011-eshez viszonyítva azonban jelentősen emelkedett az év első felében külföldre távozott magyar egészségügyi szakemberek száma. Mindezzel együtt csak az elmúlt négy és fél évben összesen 4760 orvos és 1844 ápoló távozott az országból.

A külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást kiállító Egészségügyi Engedélyezési Hivataltól (EEKH) kapott tájékoztatás szerint ez év június végéig 929 egészségügyi szakember döntött a távozás mellett, 2012-ben a számuk még 984, de azt megelőzően csak 759 volt.

Az elmúlt három év legszembeötlőbb tendenciája, hogy miközben a külföldi munkát vállaló orvosok száma valamelyest mérséklődni látszik – tavalyelőtt 469, tavaly 542, az idén pedig 454 volt fél év alatt –, addig más szakembereké emelkedik. A 2011-es 135-höz és a 2012-es 244-hez képest 2013-ban már 292 ápoló, illetve 15, 20, illetve 29 gyógyszerész kért külföldi munkavállaláshoz igazolást az év első hat hónapjában. Az EEKH féléves statisztikái szerint az orvosok migrációs listáját változatlanul az aneszteziológusok és intenzív terápiás szakorvosok, a háziorvosok, a belgyógyászok, a sebészek, a szülész-nőgyógyászok, a csecsemő- és gyermekorvosok vezetik. Az elmúlt két esztendő első félévéhez képest viszont egyre keresettebbek külföldön a magyar szemészek, fül-orr-gégészek és gasztroenterológusok is.

A féléves egészségügyi migrációs adatok kapcsán az Egészségügyi Államtitkárság leszögezte: az elvándorlás jelentősen csökkent a 35 év alatti orvosok és a rezidensek körében. „Ez minden valószínűség szerint a Markusovszky Lajos ösztöndíjprogramnak, a hiányszakmák után járó többletpénznek és a fokozatos bérkiegészítésnek köszönhető” – közölték. Ez utóbbival egyetértve a Magyar Rezidens Szövetség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elvándorlás megállításához további intézkedések és források kellenek. Minderre már csak azért is nagy szükség van, mert az MTA Politikatudományi Intézetének berkeiben működő Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport reprezentatív, 1300 hallgató bevonásával készült kutatása szerint a nappali tagozatos hallgatók hét százaléka biztos abban, hogy tanulmányai befejezése után külföldön fog munkát vállalni, további 25 százalékuk pedig valószínűnek tartja a költözést. Csupán az egyetemisták kevesebb, mint tíz százaléka nem készül külföldre. A legtöbben a gazdaságtudományi, az egészségügyi és az orvosi képzéseken tanulók közül terveznek külföldi munkavállalást.

Tükröt tartanak

A fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyarok száma alapján készült tükörstatisztikák szerint a magyarországi kivándorlás 2000-es évek végétől tapasztalható növekedése az utóbbi években felgyorsult – állapította meg a KSH vezetésével megvalósuló SEEMIG projekt. A legfrissebb Eurostat adatokat, illetve az abban nem szereplő fő célországok (Németország, Ausztria és az Egyesül Királyság) saját adatait összesítve mintegy 230 ezer főre becsülhető a hivatalosan bejelentett külföldön élő magyarok száma. Akik egyre többen vannak: 2010-ben 43 ezren, egy évvel később majdnem 59 ezren, tavaly pedig már 72 ezren távoztak az országból.