Zuhan az új lakások száma

A megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló (41 százalékos) volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak még a felét sem érte el a használatba vett lakások száma. Növekedés csupán Budapesten következett be, ahol az év első félévében az előző év azonos időszakához képest 13 százalékkal több – 882 lakás –, az összes új lakás egyharmada épült.

A budapesti növekedés teljes egészében két-három nagyobb beruházáshoz köthető, amelyek befejezéseképpen a második negyedévben közel 500 lakás kapott használatbavételi engedélyt. A városok közül mindössze Szegeden és Kecskeméten regisztráltunk 100-nál több lakásépítést.

A tárgyidőszakban kiadott új lakásépítési engedélyek szerint a fővárosban 567 lakás építését tervezik, ami 43 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A kiadott új engedélyek száma a községekben hasonló arányban (44 százalékkal) csökkent, a megyei jogú városokban kissé emelkedett (4,2 százalék), a többi városban 33 százalékkal esett vissza. Az év első hat hónapjában az új engedélyek száma 27 százalékkal meghaladta a használatba vett lakásokét, az egy évvel korábban kiadott engedélyekétől viszont 30 százalékkal elmaradt. 100-nál több új építési engedélyt adtak ki Debrecenben, Pécsett, Sopronban, Szombathelyen és Vácott.

Az építtetői kör összetételét továbbra is jellemzi a természetes személyek túlsúlya: bár az általuk épített lakások aránya 65-ről 56 százalékra csökkent, addig a vállalkozások által építettek aránya 32-ről 39 százalékra emelkedett az elmúlt év első fele óta. Budapesten, ahol korábban a vállalkozói lakásépítés csak 47 százalékot ért el, most az említett beruházások hatására 68 százalékot tett ki (2013 első felében 597 lakás épült vállalkozások által a fővárosban, szemben az egy évvel korábbi 369 lakással). 2013 első félévében mindössze 42 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban csökkent a saját használatra épített lakások aránya (61-ről 54 százalékra), míg az értékesítésre épített lakásoké nőtt (35-ről 41 százalékra). Bérbeadásra a lakások 4 százaléka épült, hasonlóan az egy évvel korábbihoz.

A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása is változott: a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 64 százalékát, az egyéni vállalkozások a lakások 25 százalékát építették (2012 első félévében 51, illetve 32 százalék volt a megfelelő arány). Az új lakások 8 (egy évvel korábban 12) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.

Az újonnan épült lakóépületekben 61-ről 56 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké nőtt (33-ról 41 százalékra). Az új lakóparki lakások aránya változatlanul 2 százalékos. 2013 első félévében a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 négyzetméter volt, ez 4 négyzetméterrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel összefüggésben a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 43 százalékról 39 százalékra csökkent.

2013 első félévében 383 lakás szűnt meg, közel 70 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 90 üdülőépületben 103 üdülőegységet építettek, és 87 üdülőépületben 92 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 63, az engedélyezetteké 68 százalékkal csökkent. Az új üdülők átlagos alapterülete 86 négyzetméter, 7 négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott új építési engedélyek alapján 2082 lakóépület és 2321 nem lakóépület építését tervezik.

A lakóépületek esetében ez 26 százalékos, a nem lakóépületeknél 12 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül 10 százalékkal csökkent az ipari, 18 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, az engedélyezett mezőgazdasági épületeké 4 százalékkal nőtt.