Vezető iparág lehet a turizmus

– A tavalyi rekord év után, a KSH adati szerint az idei nyári szezon még jobban sikerült, mint a tavalyi. Ez azt jelenti, hogy a turizmus kiheverte a válságot?
– A turizmus az az ágazat, amelynek mutatói  a leggyorsabban, már 2011-ben elérték, sőt meghaladtáka válság előtti szintet.  2012-ben pedig még az új rekordot felállító 2011-es év eredményeit is túlszárnyaltuk. Az idei évben is folytatódott a tendencia. Július végéig összesen 4,85 millió vendég 12,5 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 6, a vendégéjszakáké 5,3 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, a  kereskedelmi szálláshelyek bruttó  bevételei 10,4 százalékkal - közel  163 milliárd forinra - emelkedtek. Ami még ennél is jobb hír, hogy már nem csupán a fővárosba érkezik több turista, az idei év első hét hónapjában a belföldi vendégek és a vendégéjszakák száma is jelentősen növekedett.

– Érzik ezt a vidéki szállodákban is?
– Valóban kétarcú ez a helyzet. Egyrészt 2007 óta a hazai szálláshelyek kapacitása a szállodai kategóriában 20 százalékkal, a négycsillagos wellness szállodák esetében 80 százalékkal bővült. Ebből egyértelmű, hogy hiába volt több utazó és több vendégéjszaka, a nagyobb kínálat és az ebből származó verseny lenyomta a szobaárakat , miközben növekedett az iparági infláció. Éppen ezért maradt kevesebb a vállalkozók zsebében. A mostani növekedés azonban már  szűkebbre zárta ezt az ollót. Azok a szálláshelyek, amelyek minőségi szolgáltatást nyújtanak, és itt nem az ötcsillagos kategóriára, hanem a jó ár/érték arányra gondolok, jobban jártak.

– A belföldi turizmus növekedése azt jelenti, hogy több a hazai vendég, mint a külföldi?
– Igen, de a külföldiek még mindig több vendégéjszakát töltenek el nálunk. Igaz, már közelítjük az 50 százalékos arányt, ami a ''90-es években még csak 20 százalékos volt. Összességében külföldön még mindig többet, több mint 400 milliárd forintot költenek el a magyar turisták évente, de már itthon is közel 300 milliárdot.

– Ezek szerint a Széchenyi Pihenőkártya beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Jobb, mint az üdülési csekk volt?
– Abból a szempontból feltétlenül, hogy nem lehet vele kereskedni, vagyis nem lehet eladni pénzért a szomszéd panziósnak, vagy ismerősnek, mint korábban az üdülési csekket. Ezzel a kártyával csak személyesen lehet fizetni és csak azért a szolgáltatásért, amire való, tehát az emberek elmennek pihenni vele. A kereskedelmi szálláshelyek SZÉP Kártyából származó bevétele az összes belföldi szállásdíj bevételük ötödét teszi ki. Tekintettel arra, hogy vidéken a bevételek közel kétharmada származik belföldi vendégektől, mondhatjuk, hogy a SZÉP Kártya a vidéki turisztikai szolgáltatók jövedelmezősége szempontjából is kulcsfontosságú. A három nyári hónapban egyébként összesen 25,9 milliárd forintot költöttek el vele, ami 26 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest.

– Ez pénzkérdés? Számít, hogy egy ország mennyit képes arra költeni, hogy magához csalogassa a turistákat?
– Szerencsére nem csupán a fizetett hirdetések hatásosak. Csehország például kétszer annyi pénzt tud költeni, mert a 2007-2013-as uniós forrásokból pályáztak erre a célra, így minden forrásukat megduplázott az unió. Nálunk erre sajnos nem került sor a korábbi kormányzati ciklusban. Az idei évben 557 újságírót, köztük bloggereket láttunk vendégül és mutattuk meg nekik, hogy mit tud nyújtani a Balaton, Budapest, vagy más régióink. Amit leggyakrabban hallottunk tőlük, hogy sokkal többet nyújt Magyarország, mint amit előzetesen feltételeztek.

– Azzal kapcsolatban végeznek kutatásokat, hogy mit gondolnak rólunk a külföldiek?
– Rendszeresen vizsgáljuk ezt, hiszen az a dolgunk, hogy a magyar turisztikai szolgáltatásokat minél hatékonyabban vigyük piacra. Sajnos azonban rosszabb a helyzet, mint feltételeznénk. A legtöbb külföldi ugyanis azt sem tudja, hova tegye hazánkat, még sztereotípiák sincsenek a fejükben. Inkább szürke köd és valami derengés, hogy ez egy volt szocialista ország és azt is sokan tudják, hogy Budapest egy olcsó város. Ami valóban így van. 31 európai nagyváros közül 29., de ez nem feltétlenül öröm nekünk.

– De legalább így könnyebb új hívószavakkal hatást elérni. Mi az, amit szeretnének, ha a külföldiek tudnának Magyarországról?
– A fő üzenet éppen a jó ár-érték arány, hogy sokkal többet kapnak Magyarországon, mint gondolnák és ez minden szegmensre igaz. A hátizsákosoknak például a Sziget Fesztivál, a Balaton Sound, az A38 vagy a romkocsmák jelentik az elsődleges vonzerőt. Ugyanakkor aki luxusra vágyik, az is megtalálja a számítását. A négy fő turisztikai terméke hazánknak kétségkívül továbbra is a főváros, a Balaton, az egészségturizmus és konferenciaturizmus. Szinte mindegyik esetében hatalmas minőségi fejlődés történt.

– Mivel lehetne még előrébb lépni?
– Ha a minőségi fejlődés folytatódna és nem csupán a szálláshelyek szintjén, hanem egyéb kínálati elemek tekintetében is. Gondolok például olyan, nagy befogadóképességű turisztikai attrakciókra, mint a Legoland, vagy a Disneyland és szükség lenne egy nagy kongresszusi helyszínre is Budapesten. A szakemberek szerint egy ekkora városban, a mai elvárások alapján egy 3-5 ezer fős befogadóképességű, jól variálható és kiállítási célokra is megfelelő kongresszusi központ sokat jelentene a főváros turizmusa számára.

– Akkor a paprika, puszta, Piroska hívószavak süllyesztőbe kerültek?
– Ez azok számára jelentett valamit, akik korábban, a 70-80-as években jártak Magyarországon és nosztalgiával gondolnak ránk, például a hagyományos német piacon. A fiatalabb generációt azonban már nem lehet és nem is szeretnénk így megszólítani, mert az alacsonyabb minőség képe kapcsolódott hozzá. Az új kommunikációban a csúcsgasztronómia, a dizájntúrák, a romkocsmák, a vendégelégedettséget jelző rangos külföldi felméréseken nyertes és előkelő helyezést elérő szórakozóhelyek és szállodák szerepelnek inkább.

– Valahol azt olvastam, hogy a német vendégéjszakák száma 1990 óta 60 százalékkal csökkent. Lehet ezt pótolni?
– Igen, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a német vendégeink száma azonban 20 százalékkal nőtt ebben az időszakban, csakhogy rövidebb időre maradnak. Ezzel együtt még mindig Németország az első számú küldőpiac Magyarország számára. Ugyanakkor a legfrissebb forgalmi adatokból is jól látható, hogy a piaci átrendeződés javában zajlik. A szomszédos országokból, ahonnan Magyarország könnyen megközelíthető, jelentős vendégforgalom-növekedés tapasztalható. Például a lengyel vendégéjszakák száma 42 százalékkal, a román vendégéjszakák száma 50 százalékkal, a Dunántúlon az orosz vendégéjszakák száma nőtt jelentősen 44 százalékkal. Az Egyesült Királyságból pedig 23 százalékkal jöttek többen hozzánk tavaly. De a távolabbi országokról sem szabad megfeletkezni. Így az elmúlt években már az Arab-öböl országaira, Dél-Amerikára, Indiára és Délkelet-Ázsiára is komoly figyelmet fordítunk, ami a kommunikációt illeti.

– Ön az idén nyáron például hol pihent?
– Legtöbbet a Balatonnál voltunk a családommal, de a Mátrában és Tokaj környékén is megfordultunk. Szeretünk aktívan pihenni és új élményeket felfedezni itthon.

– Mi az, amire legutóbb rácsodálkozott a felfedezések közül?
– Az a fejlődés nyűgöz le leginkább, ami a speciális, helyi termékek terén az elmúlt pár évben történt. Idén mi kifejezetten ezeket a kézműves bor- és  gasztronómiai élményeket kerestük és egészen eldugott helyeken is igazán különleges élményekben volt részünk ennek köszönhetően.

– Civilben egy turisztikai szakember képes „rendes turistaként” viselkedni, például amikor utaznak a családdal nekilát és az internetről tájékozódik, vagy biztosra megy?
– Rendes turista vagyok, aki veszi a telefonját és tájékozódik. Rövidebb utazások alkalmával a többség már ezt teszi: kezébe veszi az utazását és maga szervezi meg. Ma már nem elsősorban a szolgáltatók építik és határozzák meg a saját márkáikat, hanem a fogyasztók, a turisták. A világ leglátogatottabb turisztikai honlapjai azok a közösségi portálok, ahol a vendégek  véleményét lehet elolvasni a szállásról, a vacsoráról vagy egy-egy programról. Ez alapjaiban változhatott meg nagyon sok mindent a turizmusban és a legnagyobb kihívás manapság éppen az, hogy folyamatosan lépést tartson  az ágazat ezzel a hihetetlen ütemű fejlődéssel.

– Ez mit jelent, mi változott legtöbbet a turizmus terén?
– A fapados légitársaságok megjelenése is alapvető változásokat hozott Európában, a válság hatására pedig inkább rövidebb távolságokra, rövidebb időre utaznak az emberek, de többször. Ennek köszönhetően azokat a célpontokat keresik jobban, amelyek 1-3 óra alatt repülővel elérhetőek és a szomszédos országok szerepe is felértékelődött. Jelenleg Európában realizálódik a világ utazásainak 51 százaléka. Divatos Európa, ugyanakkor olyan helyszínek is felkerültek a térképre, amikről korábban nem gondoltuk volna, hogy érdekelheti az embereket. Kaland és bortúrák vannak, virágzik a filmturizmus. Ez mind az elmúlt húsz év trendje, ami jól jelzi mekkora lendületben van ez az ágazat.

– Magyarországon is lehet belőle vezető iparág?
– Már most is a második-harmadik legnagyobb bevételt produkálja iparági összehasonlításban. De ez a fejlődés világtendencia. Tavaly az utazók száma már átlépte az egymilliárdot a világban.  2020-ra 1,4 milliárd, 2030-ra 1,8 milliárd utazót prognosztizálnak. A turizmus tehát növekvő pályán van és folyamatosan változik. A magyarországi eredmények pedig azt jelzik, hogy reagálni tudtunk ezekre a változásokra.