Befektetői függésben

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 150 millió forintot invesztál egy, az amúgy sem túl régi biometrikus személyazonosító rendszerben is újdonságot hozó hazai vállalkozásba. Az Agorix Kft. vénaszenzora az adott testrészben haladó vénát térképezi fel, egy másodperc alatt 5 millió ponton azonosítva azt. A Széchenyi Tőkealap-kezelő már korábban is választott egészségügyi befektetést: a pécsi székhelyű Histopatológia Kft.-hez az anti-aging medicina bevezetését, amely reményeik szerint Budapest egészségügyi turizmusára is kedvező hatást gyakorolhat, 120 millió forint tőkét helyezek ki.

De más tőkebefektetők is látnak fantáziát egészségügyi jellegű innovációkban (lásd keretes írásunkat). Ez az újítók számára életbe vágóan fontos, hiszen a gyógyszercégektől független egészségügyi kutatóbázisok és spin-off cégek fejlesztési forrásai igencsak limitáltak. Míg a nagy gyártók képesek jelentős összegeket csoportosítani k+f kiadásaikra, addig a kis cégek, egyetemi kutatóműhelyek szinte csak külső anyagi forrásokra támaszkodhatnak. Ezek azonban meglehetősen szűkösek: vállalati partnerre csak nagyon korlátozottan számíthatnak, a nagy tőkealapok számára a korai fázisban lévő cégek nem jelentenek igazi potenciált, a kezdeti fázisban a banki finanszírozás is szinte teljesen kizárt. Ily módon lényegében csak az EU-s pályázati források és a Jeremie alapok biztosíthatnak forrásokat az innovációkhoz - mondja Bognár Eszter, a Budapesti Műszaki Egyetem Stent Munkacsoportjának vezetője.

A koszorúér-problémák kezelésére alkalmas stenteket – érbe helyezhető mikroeszközöket - bevizsgáló, és hazai eszközt is fejlesztő munkacsoport vezetője azt mondja: hatalmas várakozás előzte meg a kimondottan innovatív célpontokat és vállalati partnereket kereső, Jeremie forrást felhasználó alapkezelők megalakulását. Az elmúlt években elindult program részeként eddig négy hullámban tőkéhez jutó alapkezelők révén 130 milliárd forintot helyeztek, illetve helyeznek ki a magvető, induló, illetve növekedési fázisban lévő vállalkozások, köztük az egészségügyi területén újító-fejlesztő társaságok körében.

Az egészségügyi területen kutatók számára a pénzszerzés másik jelentős terepe az európai uniós források, pályázatok által biztosított keret. 2012-ben a biotechnológia, az egészségügyi kutatás, valamint a kapcsolódó tevékenységek területén az unió csaknem egymilliárd eurót különített el a gyógyszerfejlesztési folyamatok, illetve a jelentősebb betegségek elleni küzdelem terén folytatott kutatásokra. A mostani uniós fejlesztési ciklusban a Magyarország által egészségügyi célokra szánt csaknem 487 milliárd forintnak a nagy része ugyanakkor főként intézményfejlesztési célokat szolgált, és csak a források minimális hányada kerülhetett innovátor cégekhez. Hamarosan ugyan a következő fejlesztési ciklus is elindul, abban azonban előreláthatólag mindössze 90 milliárd forint jut majd egészségügyi célú pályázatokra. A tőkebefektetések, az azok részbeni forrásául szolgáló Jeremie-alapok ezért az egészségügy területén továbbra is életmentők lehetnek.

Százmilliós invesztíciók

A BME-n fejlesztett stenteket legkorábban néhány éven belül ültethetik be betegekbe, de ehhez a munkacsoportnak még több százmillió forintra van szüksége.
Vannak azonban projektek, amelyek már megtalálták a támogatót. A daganatos betegek célzott terápiáját segítő molekuláris diagnosztikával foglalkozó cégbe 160 milliót, az embriók megfigyelésére alkalmas mikroszkópot kifejlesztő kft.-be 220 milliót fektetett be az OTP Kockázati Tőke Alapja. A DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő 200 millióval szállt be egy, a sóbányák mikroklímáját mesterségesen előállító vállalkozásba. Az Euroventures IV. kockázati tőkebefektető alap és társbefektetője 118 millió forintot invesztált a StressIndex nevű online alkalmazáson alapuló interaktív rendszerbe.