Várhatóan ősszel megint módosítják a filmtörvényt

Alaposan megváltozott július 15-től a Magyar Nemzeti Filmalap támogatási szabályzata. „A módosítással véglegesen megszűnt a filmgyártási támogatások felosztása alap- és többlettámogatásra. A szabályzat több ponton a pályázók számára az eddiginél kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz. Ezek közül a legfontosabb a bevétel-részesedési szabályok módosulása” – közölte a Filmalap.

Hozzátették: ezeket a produceri érdekek, valamint a Filmalap érdekei közötti egyensúly megvalósítása céljából, a produceri szövetségek véleményének figyelembe vételével oly módon alakították ki, hogy azzal segítsék a filmelőállító cégek fenntartható működését, fejlődését. Ennek érdekében a Filmalap bevétel-részesedése a jövőben nem csupán a finanszírozási arányokat követi, hanem valamennyi bevételen 50-50 százalékban osztozik majd a Filmalap és a filmelőállító.

A koproducerek és az egyéb, nem pénzbeli szolgáltatásokat nyújtó partnerek, alkotók a filmelőállítót illető 50 százalékból jogosultak részesedni, míg a tényleges pénzbeli támogatást nyújtó befektetők, akik részesedési jogosultság fejében szállnak be a film finanszírozásába, a Filmalappal és a producerrel azonos pozícióban, befektetésük arányában részesednek, ebben az esetben a Filmalap és a filmelőállító közötti 50-50 százalékos megosztás a fennmaradó hányadra korlátozódik. „A filmtörvény ősszel várható módosítására tekintettel az új szabályzat már most megteremti annak lehetőségét, hogy a filmgyártás, műfaji besorolástól függetlenül akár 100 százalékban támogatható legyen” – fogalmaztak.

A Magyar Producerek Szövetsége (MPSZ) szerint a 2010-ben történt változások a magyar filmirányítási rendszerben elegendő időt adott mindenkinek, hogy értékelje és levonja a megfelelő következtetéseket, merre tart a hazai filmipar, javultak vagy romlottak a szakma lehetőségei. „Az elmúlt években a magyar filmpiac fájdalmasan kevés hazai alkotása nem tudta kellő mértékben növelni a magyar film iránt elkötelezett közönséget. A játékfilmek, tv-filmek számának csökkenése, a kisjátékfilmek kiszorulása a filmfinanszírozásból nem hagyott igazán űrt maga után” – olvasható az MPSZ júniusi közleményében. Úgy látják, hogy az a finanszírozási modell, mely a lottó állami bevételeinek átcsoportosítására épít, stabil hátteret jelent a magyar film számára.

Szerintük mindenki pontosan tudja, hogy támogatási politika nélkül a magyar film is életképtelen, de ma már piaci körülmények között is nehéz szabad forráshoz jutni, hiszen a magyarországi bankok befektetési és hitelezési politikája nem preferálja a filmes projekteket. A dán példát például azért tartják jónak, mert amellett, hogy nagy figyelmet fordít a gyártásra és a kész produkciót nem csak a bemutatóig kíséri, hanem érdemi és jelentős hazai és nemzetközi támogatást ad a forgalmazásnak.

„Magyarország a Visegrádi Négyekben kiváló cseh, lengyel, szlovák partnerekkel dolgozhatna szorosabban együtt. Ez lehetne az egyik természetes piaca filmjeinknek és egy ilyen méretben talán már a megtérülés esélye is megfogalmazódhat” – vélik a producerek. Ugyanakkor hozzátették: mai ismereteik szerint ettől a felismeréstől messze van mind a négy tagállam filmes világa, de talán ez lehetne közös régiónk egyik kulturális kitörési pontja, amiért érdemes az együttműködést erőltetni és erősíteni.

Van pénz a cseh filmekre

Negyedével növelte forgalmát éves szinte tavaly a cseh audiovizuális producerek szövetsége (APA). „Míg 2012-ben 4,08 milliárd korona volt a szövetség forgalma, addig tavaly már meghaladta az öt milliárdot” – közöltek az APA. Az összeg legnagyobb részét a Csehországban forgató külföldi filmeseknek nyújtott szolgáltatásokból szerezték. Ez az összeg jóval magasabb, mint 2012-ben, ami az állami filmtámogatások összegénél 300 millió koronáról 500 millió koronára való emelésének következménye. Tavaly 11,06 millió néző váltott jegyet a csehországi mozikba, ahol 25 új cseh játékfilmet és 17 dokumentumfilmet vetítettek.