Kevesebb lakás forog veszélyben

A harmadik negyedévben 2775 lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok az előző negyedévi 4612 után – közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján az MTI. A jegybank szerint a harmadik negyedévben 111 355 jelzáloggal terhelt lakóingatlannál állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem, ez 3426-tal kevesebb, mint a második negyedévben. Ezekből 6137-et kényszerértékesíthetnének, de csak a kvóta 45 százalékát használják ki a bankok, míg az előző negyedévben 73 százalékos volt a kvóta kihasználtsága.

A 2011-ben hozott törvény szerint a lakáshitel miatt jelzáloggal terhelt lakások közül a 90 napnál hosszabb törlesztési késedelemmel rendelkezők 5 százaléka jelölhető ki kényszerértékesítésre, de a bankok ezt a kvótát eddig egyetlen negyedévben sem merítették ki, általában az engedélyezett szint háromnegyede körüli volt a kvóta kihasználtsága. A törvény hatályba lépése – 2011 negyedik negyedéve – óta eddig közel 41 ezer lakást jelöltek ki kényszerértékesítésre. A múlt évben a kijelölt 15 216 lakóingatlanból 5394 kelt el kényszerértékesítésen, ebből a legtöbbet – 4032-t – a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vásárolta meg, és csak a maradékot adta el a pénzügyi szolgáltató, vagy maga az adós. Az idei első negyedévben 2148, a második negyedévben 3510 volt a ténylegesen eladott lakások száma, ezekből az eszközkezelő az első negyedévben 1658-at, a második negyedévben 2974-et vett meg. A második negyedévben 365 lakást értékesítettek végül az adósok, míg a pénzügyi szolgáltatók más vevőnek végül mindössze 171 ingatlant adtak el.

Miközben csökkenni kezdett a 90 napnál nagyobb csúszásban lévő hitellel terhelt lakóingatlanok száma, az első félévben megállni látszott a hitelintézeti szektor teljes portfóliójának romlása is. A jegybank napokban publikált adatai szerint a 90 napon belül késedelmes hitelek állománya 2014. második negyedévben gyakorlatilag nem változott, a félév egészében pedig 11,9 százalékkal csökkent, így összes hitelen belüli aránya június végén 8,2 százalékot ért el.

A 90 napon túl késedelmes hitelek állománya a második negyedévben 2,7 százalékkal, a félév egészében pedig 0,2 százalékkal csökkent 2515,3 milliárd forintra, így az összes hitelen belüli arány június végén 14,1 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 14,3-ról. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya június végén a bankoknál 14,4, a szövetkezeti hitelintézeteknél 16,2, a hitelintézeti fióktelepeknél pedig 13,3 százalék volt. Június végén a hitelintézetek 7682,2 milliárd forintnyi összes forinthitel-állományának 11,8 százaléka volt 90 napon túl késedelmes, szemben az egy évvel korábbi 13,5 százalékkal. Az első félév végén a 10176,5 milliárd forintot elérő devizahitel-állomány 15,8 százaléka volt 90 napon túl késedelmes, ez az arány pedig megegyezett az év végivel. A devizahitelekre képzett értékvesztés állomány a második negyedévben 1,2, a félév egészében pedig 2,6 százalékkal növekedett, így a teljes mennyiséghez mért aránya június végén 12,2 százalékot tett ki.

Több mulasztás

Az első félév végén összesen 2,159 millió lakossági mulasztást tartottak nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben, szemben a 2013 decemberi 1,995 millióval – derül ki a BISZ Zrt. honlapján szereplő adatokból. Ebből a még fennálló mulasztások száma 1,855 milliót tett ki, amely 159 ezerrel haladja meg a fél évvel korábbit. A KHR-ben szereplő lakossági hitelszerződések száma 9,041 milliót tett ki ez év júniusának végén, amelyből 8,190 millió volt még fennálló szerződés. A BISZ nagyjából 4,8 millió természetes személy adatait tartja nyilván.