Mobilos fókusz a távközlési piacon

Sokat elárul egy ágazat helyzetéről, ha a legnagyobb szereplő úgy dönt, hogy megválik munkatársai több mint egyötödétől. A hazai távközlési piac a jelek szerint korántsincs jó állapotban és bár a tavalyi üzleti eredmények nem utalnak katasztrófára, azt érdemes tudni, hogy a szektorban tevékenykedő cégeknél rendkívül nagy figyelmet fordítanak a hatékony működésre, és az általuk kínált eszközöket saját maguk is bevetik ennek érdekében. A jelek szerint azonban úgy alakult a piaci környezet, hogy a finomhangolás, az üzleti folyamatokba való kisebb beavatkozások és a portfólió folyamatos bővítése sem elegendő már ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható legyen a működik az ágazat legnagyobb szereplőjénél, a Magyar Telekomnál. A társaság ezért drasztikus lépésre szánta el magát, és a múlt héten bejelentették, hogy két év alatt összesen 1700 munkatársuktól válnak meg.

A szabályozási környezet, az ágazatot terhelő adók, valamint a folyamatos fejlesztési kényszer komoly kihívások elé állítják a hazai távközlési szektor cégeit, ráadásul a verseny, ahogyan arra a Telekom is utalt a leépítést bejelentő közleményében talán minden eddiginél élesebb. Az elmúlt évben egyértelműen a mobiltechnológia került előtérbe, a nagyobb változások és a közvéleményt jobban megmozgató események ezen a területen történtek.

Tavaly szeptember elején úgy tűnt, a cégek, intézmények hívásai után fizetendő távközlési adó emelkedése kiváltotta sokk után kedvezőbb idők várnak a mobiltársaságokra, hiszen sikerült megegyezni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH). Az 1800 MHz-es tartományban idén októberben, a 900-as sávban pedig 2016. májusában lejáró frekvenciahasználati jogosultságaikat egységesen 2022. áprilisáig meghosszabbították, igaz ezért 100 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek. A lényeg azonban az volt, hogy hosszabb távon is kiszámítható működési környezet jött létre, aminek köszönhetően igen forróra sikerült az ősz a mobilpiacon. A Vodafone által még 2012-ben bevezetett átalánydíjas csomagok tavaly ősszel áttörték a lélektani, havi 10 ezer forintos határt, és ráadásul valamennyi mobilcég kénytelen volt elmozdulni ebbe az irányba, ha nem akart lemaradni a versenyben.

A felhasználók számára igen kedvező konstrukció, ami a fix havi díj fejében korlátlan beszélgetési lehetőséget kínált alaposan megterhelte a szolgáltatókat. Nem véletlen, hogy igyekszik mindegyik cég bővíteni a portfólióját, új területeken megjelenni. A Magyar Telekom energia kiskereskedelmi szolgáltatásokkal, elektronikus könyváruházzal próbálkozik, a Vodafone számára nagy lehetőséget kínált a pénztárgépek NAV-bekötése, hiszen a legtöbb engedélyezett kasszába a cég SIM-chipje került, de jól jött a társaságnak az is, hogy ők lettek az állami intézmények mobilszolgáltatói.

A Telenor novemberben egy különleges megoldással lepte meg a piacot, MyTV néven mobiltelefonos alkalmazáson keresztül elérhető tévészolgáltatást indítottak. A tévéműsorok „exportja” a televíziókészülékekből a Magyar Telekom érdeklődését is felkeltette, a társaság idén májusban indított olyan szolgáltatást, amelynek köszönhetően előfizetői már számítógépen, okostelefon és tableten is követhetik a tévés programokat.

A hazai mobilcégekre újabb nagy kihívás vár, hiszen már elindult a korábban mobil adatforgalomra még meg nem nyitott 800 és 2600 MHz-es frekvenciasávok, valamint a 900, az 1800 MHz továbbá a 26 GHz-es még ki nem osztott sávrészeinek értékesítése. A 9 csomagért összesen 104 milliárd forintot vár az NMHH, azt azonban még nem lehet tudni, hogy hány vállalat fizeti majd be ezt az összeget. A tenderre ugyanis a három jelenleg is aktív mobilcég mellett a Digi is jelentkezett, így az is előfordulhat, hogy négyszereplősre bővül a hazai mobilpiac. Lapzártánkig még nem derült ki, hogy mely cégek feleltek meg az alaki elvárásoknak és lehetnek részesei a pályázatnak.

A Digi egyébként komoly gyorsasági versenyt indított a vezetékes szegmensben, a cég ugyanis másodpercenként 1000 megabites letöltési sebességet kínáló ajánlattal jelentkezett a közelmúltban. Ez ugyan kiugrónak számít a hazai piacon, de például a UPC-nél is van már 240 Mbit/s-os hozzáférési lehetőség. Az elmúlt egy évben nagy mértékben nőtt a gyors vezetékes internet kapcsolatok száma Magyarországon az NMHH adatai szerint. Míg tavaly júniusban még csak 670 ezer előfizetés volt 30 Mbit/s-os, vagy ennél gyorsabb, addig idén júniusban az ilyen típusú kapcsolatok száma elérte a 851 ezret. Az NMHH által vizsgált vezetékes szolgáltatóknál az első félév végén 2,137 millió szélessávú internet előfizetés volt, ez 125 ezerrel több, mint egy évvel korábban.