Augusztusban azonos áron vásárolták a panellakásokat az ország két felén, pontosan 122 ezer forint/négyzetméterért. Pesten ezt a típust 180-, Budán 209 ezer forint/négyzetméter áron vásárolták. A téglaépítésű lakást a keleti országrészben átlag 144, nyugaton 164 ezerért vették, Pesten 232 ezret, a belvárosban 311 ezret, Budán pedig 340 ezret fizettek érte négyzetméterenként. Legkevesebb időt a pesti panelek voltak a piacon, 102 nappal.
Hosszú ideje a XIII. kerület vezeti a népszerűségi listát a leendő vásárlók körében. Augusztusban minden ötödik potenciális vevő jelölte meg ezt a kerületet, mint lehetséges célpontot. Ezt követi a VI., VII. és XIV. kerület melyet a vásárolni szándékozók 17 százalékban jelöltek. Ez a négy kerület így egy jól körülhatárolható gócot képeznek és északpesti oldalon. Budán a XI. kerület a legnépszerűbb, a vevők közel 16 százalékban jelöltek meg.
Az augusztusban eladott családi házak esetében a fővárosi vevők tudtak a legmagasabb átlagos alkuszintet elérni, pontosan 10 százalékot. Igaz, hogy itt az árlevitel volt alacsony, mindössze 4 százalék. Pest Megyében viszont 10 százalékkal kellett csökkenteni az árakat ennél a típusnál, hogy érkezzenek a vevők, akik további 8 százalékot alkudtak. Vidéken a családi házaknál 7 százalék árlevitelre volt szükség átlagban és a vevők 9 százalékot alkudtak. A panel- és téglalakások esetében csupán 2-3 százalékot kellett faragni az árból és a vevők sem tudtak nagyot alkudni, csupán 5 százalék körül.
Már júliusban is erős volt a befektetői jelenlét Budapesten, de az augusztusi adatok egészen kimagaslóak. A Duna House által megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ilyen céllal vásárolta az ingatlant. Átlag 15,5 milliót költöttek és 55 négyzetméter körüli méretet választottak. Második legnagyobb csoport 32 százalékkal az elsőlakás vásárlóké volt, ők átlagosan 10,5 millióért vásároltak. A legnagyobb csoport vidéken az elsőlakás vásárlóké lett 29 százalékos piaci jelenléttel, a második pedig a nagyobba költözőké 24 százalékkal. Ez utóbbi csoport 100 négyzetméter körüli lakást vett, 14 millió forint fölött.
Budapesten minden másodi eladó nyilatkozott úgy augusztusban, hogy nagyobb lakást szeretne venni. Az örökölt ingatlanjaikat eladóké lett a második legnépesebb tábor 22 százalékkal, az ő eladási átlaguk 15 millió fölött alakult az elmúlt hónapban. Vidéken is ugyanez a sorrend, csak az arányok mások. Az eladók 36 százaléka menne nagyobba és 30 százalék értékesített örökölt ingatlant. Viszont 20 százalék lett azok aránya az össze eladó között, akik kisebb lakásba vevők tudtak a legmagasabb átlagos alkuszintet elérni, pontosan 10 százalékot. Igaz, hogy itt az árlevitel volt alacsony, mindössze 4 százalék. Pest Megyében viszont 10 százalékkal kellett csökkenteni az árakat ennél a típusnál, hogy érkezzenek a vevők, akik további 8 százalékot alkudtak. Vidéken a családi házaknál 7 százalék árlevitelre volt szükség átlagban és a vevők 9 százalékot alkudtak. A panel– és téglalakások esetében csupán 2-3 százalékot kellett faragni az árból és a vevők sem tudtak nagyot alkudni, csupán 5 százalék körül.
Már júliusban is erős volt a befektetői jelenlét Budapesten, de az augusztusi adatok egészen kimagaslóak. A Duna House által megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ilyen céllal vásárolta az ingatlant. Átlag 15,5 milliót költöttek és 55 négyzetméter körüli méretet választottak. Második legnagyobb csoport 32 százalékkal az elsőlakás vásárlóké volt, ők átlagosan 10,5 millióért vásároltak. A legnagyobb csoport vidéken az elsőlakás vásárlóké lett 29 százalékos piaci jelenléttel, a második pedig a nagyobba költözőké 24 százalékkal. Ez utóbbi csoport 100 négyzetméter körüli lakást vett, 14 millió forint fölött.
Budapesten minden másodi eladó nyilatkozott úgy augusztusban, hogy nagyobb lakást szeretne venni. Az örökölt ingatlanjaikat eladóké lett a második legnépesebb tábor 22 százalékkal, az ő eladási átlaguk 15 millió fölött alakult az elmúlt hónapban. Vidéken is ugyanez a sorrend, csak az arányok mások. Az eladók 36 százaléka menne nagyobba és 30 értékesített örökölt ingatlant. Viszont 20 százalék lett azok aránya az össze eladó között, akik kisebb lakásba mennének, s ez kb. duplája a fővárosi adatnak. A kisebbe költözők vidéken 100 négyzetméter körüli ingatlanjaikat adták el, 14 millió körüli átlagon.
Augusztusban vidéken a tranzakciók zömében (42 százalék) 40-60 négyzetméter közötti ingatlan szerepelt. Mintegy feleannyi 60-80 négyzetméter ingatlant vásároltak. Pest Megyében csupán minden ötödik megvásárolt lakás esett 40-60 négyzetméter közé, a legtöbben (26 százalék) inkább 60-80 között vásároltak. Az ingatlan fajlagos árát tekintve vidéken minden második esett 5-10 millió forint közé, ez Pest Megyében csak a tranzakciók 28 százalékáról mondható el. Itt az elkelt ingatlanok 38 százaléka 10-15 millió közötti volt. Budán idén augusztusban inkább a nagyobb méret volt kelendő, mint egy évvel ezelőtt. Akkor 40-60 négyzetméter között zajlott a tranzakciók 47 százaléka, ami idén 37 százalékra csökkent a nagyobb méretsávok javára. Ez a négyzetméter ársávokban is meglátszik, ugyanis például a 400 ezer forint/négyzetméter fölötti sávban a tranzakciók 6 százalék zajlott egy éve, idén augusztusban ez megugrott 13 százalékra. Pesten hasonló a helyzet, mert ugyan az esetek 30 százalékában 150-200 e forint/négyzetméter árban vásároltak mindkét vizsgált hónapban, de az ez alatti sáv csökkent a drágábbak javára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.