Megsínylette a válságot a régiónk ingatlanpiaca

Bulgáriában volt a legnagyobb a lakásárak esése, míg Szerbiában inkább enyhe emelkedés volt tapasztalható, igaz, az árak szinten tartása már itt sem reális. A magyarországi 17 százalékos árcsökkenés a középmezőnyben helyezkedik el.

A másik fontos mutató, a forgalmi volumen alakulása az árváltozáshoz képest jóval egységesebb képet mutat. 2005 óta elemezve, a lakóingatlan-forgalom csúcséve a vizsgált országokban 2006 és 2008 közé esett. „Az abszolút számokat nem célravezető összehasonlítani; érdekesebb azt kiemelni, hogy míg Ukrajnában továbbra is inkább stagnált, Horvátországban pedig csökkent az adásvételek száma, hazánkon kívül Romániában és Bulgáriában már lassú növekedésnek indult a forgalom” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Miközben Horvátországban a lakásállomány nagyjából 1,7 százalékát adták el, hazánkban évek óta 2 százalék körüli a forgási sebesség. Bulgáriában és Ukrajnában meghaladja a 2,5 százalékot, Romániában pedig 3,4 százalékos az érték. Oroszországban a legélénkebb a lakáspiac: itt 5,9 százalékos volt e mutató 2012-ben.

A laksűrűséget vizsgálva az egyik véglet Bulgária (1,86 fő/lakás), a másik Montenegró és Szlovákia (2,64 fő/lakás). Talán nem véletlen, hogy a tavalyi évben kiadott építési engedélyek (illetve Szlovákiánál a megkezdett lakásépítések) száma alapján e két utóbbi ország lakásállománya újulhatna meg leghamarabb (72, illetve 135 év alatt). A másik véglet pedig hazánk, ahol 583 évre lenne szükség a teljes lakásállomány megújulásához a 2013-ban kiadott építési engedélyek alapján. (Ez a mutató viszont igen hektikusan alakul, így messzemenő következtetéseket pusztán ennek elemzéséből nem tanácsos levonni). Ami a jelenlegi tendenciákat illeti: Horvátország, Szerbia és Románia még lábadozik, ám bizonyos mutatókban Szlovákiában már vannak pozitív jelek, míg Bulgáriában egyértelműen élénkül a lakáspiac.