Olcsóbbak a magyar lakások

Kohári Gábor, a Deloitte Zrt. Ingatlanszektorra szakosodott munkacsoportjának vezetője elmondta: éves alapon a megfigyelt országokban a lakóingatlanok árnövekedése egymástól nagyon eltérő képet mutatott. Ausztria és Németország érte el a legnagyobb áremelkedést (sorrendben 7, illetve 5 százalékos eredménnyel), míg Olaszországban és Spanyolországban még mindig estek az ingatlanárak tavaly (rendre 5, illetve 13 százalékkal).

A legdrágább európai városoknak továbbra is London és Párizs számítanak. Londonban a központhoz közel az átlagos négyzetméterenkénti ár meghaladja a 10 000 eurós értéket. Párizsban a használt lakások négyzetméterenkénti árai elérték az átlagosan 8 140 eurós szintet. Az előbbiekkel szemben Budapest, Lisszabon és Varsó a spektrum ellentétes oldalán helyezkednek el, sorrendben 1 140, 1 640, illetve 1 704 eurós átlagos négyzetméterenkénti árakkal, így az utóbbi városok alkották 2013-ban a legkedvezőbb árú lakóingatlanokkal rendelkező fővárosok csoportját.

A saját lakástulajdon elérhetősége jelentősen változik a vizsgált országok között. Amíg Dániában már 2,1 éves bruttó jövedelem elegendő új lakás vásárlásához, addig Csehországban 7,2 évnyi bruttó jövedelemre van szükség ugyanehhez. Lengyelországban és Magyarországon ez az érték egységesen 7,4 év. Ugyanakkor hazánkban a kedvezően alakuló ár-jövedelem szinteknek köszönhetően a mostani, 2¬¬014-es mutató a legkedvezőbb a 2003-as 2004-es fellendülés óta.
 
A legmagasabb arányú lakásfejlesztés 2013-ban Oroszországban volt, 1000 főre vetítetve 6,5 elkészült lakással. A nyugat- európai országok között Franciaországban volt a legaktívabb lakásfejlesztés, 1000 főre vetítetve 5 elkészült lakással, melyet szorosan követett Ausztria, 4,7 elkészült lakással 1000 főre vetítve. Spanyolországban, a legnagyobb kínálati lakásállománnyal rendelkező országban folytatódott az eddigi tendencia a fejlesztések visszaszorulásában, itt a lakóingatlan-beruházások volumene 45 százalékkal maradt el az EU átlagtól.  A legalacsonyabb lakásépítési aktivitást Magyarországon rögzítették, 1000 főre vetítetve 0,7 elkészült lakással, ami alig egyharmada az EU-s átlagértéknek. Hazánkban a jelenlegi alacsony építési volumen, továbbá a lakásvásárlás szempontjából egyre kedvezőbb gazdasági feltételek könnyen az új építésű kínálati állomány gyors elapadásához vezethetnek, ami a továbbiakban kihívás elé állíthatja a

A Deloitte jelentése szerint Magyarországon az évek óta tartó árcsökkenés megállni látszik, ideális körülményt teremtve lakásvásárlás szempontjából, legyen szó saját használatú, vagy épp befektetési célú ingatlanról. A fejlődés lehetséges indikátorai a viszonylagosan alacsony lakásárak, az emelkedő reáljövedelmek, a javuló munkanélküliségi mutatók és a kedvező hitelkamat-szint.