BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Átlagosan 137 ezer forint a négyzetméterár a lakótelepeken

Ötszörös az árkülönbség Magyarország legdrágább és legolcsóbb lakótelepe között egy friss elemzés szerint. Bár az árak a válság berobbanása óta 18 százalékkal csökkentek, a lakótelepi lakások presztízse sokat javult az elmúlt években a panelprogramos korszerűsítéseknek köszönhetően. A felújított panelek ára így már vetekedhet a téglalakásokéval.

Míg 2008-ban, az ingatlanpiaci válság előtti utolsó „békeévben” eladott lakótelepi lakások átlagára országosan 167 ezer forint volt négyzetméterenként, addig mára ez 137 ezer forintra csökkent – derül ki az OTP Jelzálogbank 2014-es országos Lakótelep Értéktérkép elemzéséből.

A 18 százalékos átlagos csökkenés valamivel meghaladja az országos teljes lakóingatlan áresés ütemét. Az összes eladáson belül ugyanakkor a lakótelepi lakások – vélhetően éppen olcsóságuk miatt – egyre nagyobb részt hasítanak ki.

„Míg néhány éve egyértelmű volt a lakótelepi lakások presztízs-hátránya a téglalakásokhoz képest, mára egy panelprogramon átesett, egyedi mérőkkel és új nyílászárókkal felszerelt, szigetelt ház lakása jóval gyorsabban, és akár azonos áron elkelhet, mint egy környékbeli téglalakás” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Hozzáteszi: a helyi sajátosságok, mint például az adott város fekvése, lakásállománya, munkaerő-piaci helyzete, vagy a lakótelep városon belüli elhelyezkedése azonban jelentősen befolyásolhatják az adott lakótelep megítélését.

Az országos árcsökkenés ellenére Mosonmagyaróváron, Sopronban és Győrött például nőtt 2008 óta az eladott lakótelepi lakások átlagára, mégpedig 16, 15, illetve 3 százalékkal.

A másik végletet elsősorban az egykori iparvárosok adják: Dunaújvárosban, Miskolcon, Ózdon, Esztergomban, Tatabányán, Nagykanizsán, Szolnokon, Komlón és Kazincbarcikán több mint egyharmados értékvesztést könyvelhettek el a lakótelepi lakások tulajdonosai a válság éveiben.

Nem meglepő módon Budapesten vannak a legdrágább lakótelepi lakások, ezen belül is a XI. kerületben, ahol a tíz legdrágább lakótelepből három található.

A vizsgált vidéki városok rangsorát Budaörs vezeti 200 ezer forint feletti négyzetméterenkénti átlagárral, mellette Mosonmagyaróvár, Sopron, Győr és Szentendre került még be az első ötbe.

A legolcsóbb lakótelepi lakások az egykori iparvárosok mellett Nagykanizsán és Szolnokon találhatóak, 90 ezer Ft/m2 alatti átlagárakkal. Valkó Dávid összefoglalásként elmondta, a toplista legfelső szegmensében Budapesten akár 350 ezer forintot is fizetnek egy kisebb lakás négyzetméteréért, míg a fővárosi minimum ár az elmúlt másfél évben 70 ezer Ft/m2 körül volt. A vidéki városokban négyzetméterenként nagyjából 25 ezer és 280 ezer forint a két szélső érték.

Számít a technológia is

A legdrágább lakótelepek általában vagy az ötvenes-hatvanas években, blokkos építési móddal épült, 3-6 szintes épületekből állnak, vagy már a nyolcvanas években, modernebb technológiával, eleve magasabb presztízsű területeken épültek. A gazdasági válsággal küzdő térségeken kívül a legolcsóbb lakásokat ugyanakkor leginkább a hetvenes évek nagy, akár 10-15 ezer lakásos panellakótelepein találjuk meg.

Rekordhónap az ingatlanpiacon

Megközelítette a 12 ezret az adásvételek száma októberben a hazai ingatlanpiacon, ami rekord, hiszen ez a mennyiség másfélszer akkora, mint amelyet az elmúlt évek októberében lehetett tapasztalni. Az idei forgalom így az első 10 hónapban szinte elérte a tavalyi teljes éves lakáseladási volument, amely a KSH legfrissebb elemzése szerint 88 700 volt. A Duna House becslése alapján az idei teljes forgalom 21 százalékkal erősebb eddig, mint a tavalyi első tíz hónapban, így ha az utolsó két hónap is hasonló teljesítményt mutat, a 2014-es teljes volumen könnyen meghaladhatja a 100 ezres adásvételi mennyiséget.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.