Nem nőtt a fiatalok önállósodási kedve

A K&H pályakezdők jóléti indexének felmérései szerint nem nőtt a fiatalok önállósodási kedve. A 19-29 éves városi fiatalok 62 százaléka még a szüleivel él. A családdal együtt élő fiatalok ötödének fontos csak, hogy önálló háztartásba költözzenek, negyedük nem tervez még önálló háztartást. A költözés legvalószínűbb forgatókönyve az albérlet, jelenleg a fiatalok 18 százaléka él valamilyen önálló bérleményben.

Az önállósodás – a szülőktől való elköltözés – a fiatal nőkre jobban jellemző, az albérletben élők kétharmada ugyanis nő. Természetesen az egyetem befejezése is jelentős változást hoz az önálló lakásba költözésben, 25 év alatt a fiataloknak csak 13 százaléka lakik albérletben, 26 év felett ez az arány a duplájára nő. Ugyanez az arány igaz Budapest és a vidéki városok esetén is, a fővárosban élő fiatalok 27 százaléka említi az albérletet, míg vidéken ez csak 13 százalék.

A bérelt lakást jellemzően – a válaszadók több mint fele – ketten veszik ki, a bérleményben egyedül mindössze 8 százalékuk él. „Az önálló élet kezdésének fontos lépcsője a szülőktől való elköltözés. A jelenleg albérletben lakó fiatalok közül a lakásvásárlást tervezők több mint fele mondta azt, hogy ezt főleg hitelből tervezi. Az ő vélekedésük reálisabb piacismeretet feltételez, mint azoké, akik sosem laktak albérletben. Utóbbiak körében a lakásvásárlást tervezőknek mindössze negyede gondolja úgy, hogy hitelre szüksége lesz saját lakás vásárlásához” – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató helyettese.

Amikor albérletről beszélünk, a fiatalok közel 90 százalékánál ez azt jelenti, hogy egy lakást bérelnek, és a lakás tulajdonosa nem lakik velük együtt. Az átlagos bérleti díj 29 000 forint egy főre számolva, rezsivel együtt ez az összeg 53 000 forint. Ha már elköltöztek a szülőktől, akkor a fiatalok többsége – 72 százalék – teljes mértékben maga fizeti a lakásbérlés minden költségét.