Már viszik a bárányokat - Húsvétkor adják el az állatok harmadát

A közelgő húsvét miatt már javában zajlik az ilyenkor szokásos bárányexport, a kivitel nagyjából egy hete megkezdődött, és ezekben a napokban is folyamatos az állatok szállítása. „A húsvétot megelőző időszakban exportálják az ágazat magyar szereplői a bárányok egyharmadát, a bárányokat zömmel élve szállítják ebben az időszakban a vevőknek” – mondta el a Világgazdaságnak Hajduk Péter. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója hozzátette: a legnagyobb vásárlónak a katolikus Olaszország számít, ahol tradicionális étel húsvétkor a bárányhús. Az ünnepet megelőző hetekben mintegy 140–200 ezer magyar bárányt exportál az ágazat. A kiszállított állatokat döntő részben, mintegy 98 százalékban olasz vágóhidakon vágják le.

Az idei évben több körülmény is a magyar ágazati szereplőknek kedvez. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a húsvét, mint mozgó ünnep az idei évben április elejére esik, amely korainak számít. „Nyugat és Dél-Európában ebben az időszakban még nagyon kevés eladható korú bárány van. Tény, hogy Magyarországon sem minden gazdálkodónak sikerült úgy a fedeztetés, hogy erre az időszakra elegendő báránya legyen, de hiányról nem lehet beszélni” – mondta el Hajduk Péter. Az Európa nagy részén uralkodó szűkösség mellett Magyarországon viszonylag jól alakult a tél is a juhtartók számára. Bár aránylag sok volt a csapadék, tavalyról kellő mennyiségű széna állt rendelkezésre, és az abrakárak is jó alakultak a bő termés és a világpiaci ármozgások miatt – tette hozzá az ügyvezető.

A korai húsvét, az európai szűkösség, és az ebből fakadó kereslet a felvásárlási árakon is meglátszik. Jelenleg az élőbárányt 900–1000 forintért viszik exportra kilónként, a 18–24 kilogrammos állatokért így nagyjából 20 ezer forintot kaphat a termelő. Ez összehasonlítva a korábbi 15–17 ezer forintos árral meglehetősen jónak számít, várható tehát, hogy a magyar gazdák idén jó húsvétot zárnak anyagi értelemben is.

A juhhús itthon alig szerepel a napi étrendben, az évi átlagos fogyasztás mindössze 20 deka, holott Európa átlagában ez fejenként a 2,3 kilogrammot is eléri. A hazai konyhák inkább a sertést és a baromfit részesítik előnyben, igaz, az utóbbi években az ínyencek körében terjedni kezdett a bárányhús fogyasztása. A hazai kereslet olasz mintára szintén húsvét idején élénkül meg, az ottanihoz egyelőre nem mérhető mértékben. Az ünnep idején ugyanakkor évente 10–15 ezer bárányt magyarországi fogyasztásra értékesítenek. A bárányhús további terjedését gátolja, hogy meglehetősen drágának számít világszerte. A hazai ágazat is döntően exportra termel. A húsvéti élőállat-kiszállítási időszakban a fő vásárló Olaszország után az idehaza levágott állatokat – sokkal kisebb mennyiségben - döntően Németország és Ausztria veszi meg. Ez utóbbi piac különösen értékes, hiszen a vágás vagy a halal vagy a kóser előírásoknak megfelelően történik, a vásárlók pedig a nyugati országok zsidó vagy muszlim vallású vevői.

Dacára annak, hogy a magyar bárány és egyes magyar vágóhidak is megfelelnek a rituális vágás illetve a vallási előírások követelményeinek, a hazai juhágazatnak mindeddig nem sikerült érdemi üzleti kapcsolatokat kialakítania a Közel-Kelet arab országaival, vagy Izraellel.

Családok kezében az ágazat

A hazai juhágazat döntően, mintegy 95 százalékos arányban családi gazdaságok kezében lévő tevékenység, Magyarországon több mint hétezer juhtenyészet van – jelentős többségük az Alföldön. A hazai ágazat 935 ezer nőivarú juha – elsősorban a bárányexport, valamint részben a gyapjú és a juhtej révén – hozzávetőleg 25-30 ezer embernek nyújt megélhetést. A kisebb gazdaságokban rendszerint a család több tagja, esetleg néhány alkalmazott dolgozik. Az ágazat összes termelési értéke hozzávetőleg 12–15 milliárd forint körül alakul évente.