Könnyebben kaphatnak kártérítést az adótornyoknál élők

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az elektronikus hírközlésről szóló törvény (eht) mobil adótornyokkal kapcsolatos egyik rendelkezését, mivel az aránytalan mértékben korlátozta a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak jogait. A Magyar Közlönyben hétfőn nyilvánosságra hozott rendelkezés szerint semmisnek kell tekinteni az eht-nek azt a rendelkezését, amely szerint a mobil rádiótelefon szolgáltatás nyújtásához szükséges antennák, antennatartó-szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak. Az Alkotmánybíróság azt követően hozta meg döntését, hogy a Fővárosi Törvényszék egyik bírája egy kártérítési perben kezdeményezte a jogszabály felülvizsgálatát, azzal az indokkal, hogy az ellentétes az alaptörvénnyel. Az Ab álláspontja szerint az átjátszó antennák telepítőitől, működtetőitől elvárható, hogy a telepítéssel szükségképpen együttjáró zavarás káros következményeit méltányos módon enyhítsék, amennyiben az szomszédjog-sértésnek minősül.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen hatással lesz majd az Alkotmánybíróság döntése a mobilpiacra, indulnak-e tömegével kártérítési perek a mobil adótornyok miatt. Iparági információink szerint az elmúlt években ritkán fordult elő, hogy a mobilszolgáltatókat kártérítési igénnyel keresték meg a mobil adótornyok közelében élők. Ez az elektronikus hírközlési törvényben megfogalmazott korlátozás miatt érthető is. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a hazai mobilszolgáltatók hálózatában a bázisállomásoknak csak csekély részét teszik ki az adótornyok. A cégek ugyanis az ilyen létesítmények magas beruházási költségei miatt arra törekedtek, hogy más megoldást találjanak.

Amennyiben az érintett ingatlantulajdonosok tömegesen nyújtanak be kártérítési igényt, igen komoly kihívással nézhetnek szembe a magyarországi mobilszolgáltatók, hiszen összességében akár többmilliárd forintnyi fizetési kötelezettségük is keletkezhet. Ez igencsak fájhatna az érintett cégeknek, amelyek az elmúlt két évben hatalmas összegeket fizettek ki frekvenciákra és a távközlési adó is plusz terhet jelent számukra.

A mobiltársaságok 2013 őszén a meglévő frekvenciák használati jogának meghosszabbításáért 100 milliárd forintot fizettek, míg tavaly szeptemberben a Telekom, a Telenor és a Vodafone mintegy 120 milliárd forintért vásárolt újabb spektrumokat. Ráadásul a 4G-s hálózatfejlesztésre többtízmilliárd forintot költenek a cégek.

Lapunk szerette volna megtudni, hogyan vélekednek a mobiltársaságok az Alkotmánybíróság döntéséről. A Magyar Telekom annyit közölt érdeklődésünkre, hogy a mindenkori hatályos jogi és szabályozási környezetnek megfelelően, a vonatkozó előírások betartásával végzik tevékenységüket. A másik két vállalat részéről lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Áremeléseket vizsgál az NMHH

Általános hatósági felügyeleti eljárást indított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor Zrt. ellen, mivel felmerült a jogszabályok megsértésének gyanúja a két mobilszolgáltatónál megkötött előfizetői szerződések július 1-jétől tervezett, számos díjemelést tartalmazó módosításával és annak közlési módjával kapcsolatban. A hatóság a vizsgálat befejezéséig ideiglenes intézkedéssel megtiltotta, hogy végrehajtsák a júliustól tervezett változtatásokat. A Telekom már jelezte az NMHH-nak, hogy több intézkedést tervez a vizsgálat hatására. A Telenor azt közölte, hogy meggyőződésük, hogy jogszerűen jártak el, de vizsgálják a hatóság kifogásait.