Az év végén megkezdődne az M3-as metró infrastruktúrájának rekonstrukciója

A felszíni pótló közlekedés kialakítása már idén az első fél évben megkezdődik, az infrastruktúra fejlesztés első ütemét pedig novemberben vagy decemberben meg kell kezdeni az említett  végső határidő tartásához – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Tarlós, aki azt is elmondta, hogy ugyan az unió még nem hozta meg a finanszírozással kapcsolatos döntést.  (A magyar kormány már jóváhagyta, hogy uniós forrásból 125 milliárd forinttal támogatnák a beruházást). Tarlós biztos abban, hogy amennyiben Brüsszel valamilyen okból még sem adna pénzt, a kormány finanszírozná a fejlesztést. A főpolgármester azt is elmondta, hogy a 3-as metró felújított szerelvényei már korábban, 2019 nyarán forgalomba állhatnak.

Tarlós azt szeretné, ha az agglomerációba közlekedő autóbuszok azt követően is megállnának a főváros több pontján, ami után az állam visszaveszi a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) Zrt. az agglomerációs járatok üzemeltetését, és egyúttal a budapestiek bérlete ne kerüljön többe, és a fővárostól ne kérjenek pénzt. Bár a tárgyalások Seszták Miklós, fejlesztési miniszterrel jó irányban haladnak, és egy kis időhúzást érzékel Tarlós, aki ugyanakkor bízik abban, az alap megállapodás február 17-ig - vagyis amikor a fővárosi közgyűlés elfogadhatja a város idei költségevetéséről szóló előterjesztést – megszületik. Ha az állam kifizeti a BKK-nak az agglomerációs közlekedés havonta lebontott összegét, akkor hosszabb ideig is elhúzódhatnak a tárgyalások - fogalmazott Tarlós, aki azt is elmondta, hogy az önkormányzat jövő évi költségevetése 313 milliárd forintos főösszeggel számol, és miután az állam leveszi az önkormányzatról az agglomerációs közlekedés terhét a költségvetés végrehajtható lesz.

A főváros terveiben szerepel egy budapesti, illetve elővárosi hajózási kapcsolat kiépítése. A hajók 5-20 percesenként követnék egymást Budafok-Békásmegyer, illetve Százhalombatta-Nagymaros között. Ezekhez negyven kilométeres átlagos sebességgel közlekedő járművekre lenne szükség, kikötőket P+R parkolókat kellene létesíteni. Elképzelhető, hogy ebben a Mahartot is be lehetne vonni. A projekt összköltsége egymilliárd forint körül lenne, és ha az unió 85 százalékkal támogatná, akkor Budapestnek saját forrásból 160 millió forintot kellene hozzátennie – mondta Tarlós.

Annak lehetőségét pedig vizsgálják, hogy a csepeli HÉV-et miként lehetne bevonni a villamos hálózatba. Az elképzelések szerint a csepeli villamosok vonalát összekapcsolnák az 1-essel, illetve a 4-es, hatos közül villamos közül az egyik nem e jelenlegi iránya menne tovább Budára, hanem ráfordulna a csepeli vonalra. De mindez még csak a vizsgálódás stádiumában van, így például a megvalósítás tervezett időpontjáról vagy a költségekről még nem tudott beszámolni lapunknak Tarlós.

Jelenleg körülbelül 500 ezren veszik igénybe díjmentesen a BKK szolgáltatásait, közülük mintegy 350 ezer 65 éven felüli. (A törvény alapján díjmenetesség jár még a hat éven aluli és a fogyatékkal élőknek). Ennek költségét az állam csak egy részét fedezi a BKK-nak, ami után ezen a szolgáltatáson 8,7 milliárd forintos vesztesége keletkezik a közlekedési társaságnak. Tarlós nem a 65 év felettiek díjmenteség megvonását szorgalmazza, de az államnak meg kell térítenie a veszteséget – emelte ki a főpolgármester.