A magyar gazdák már a tagosításon gondolkodnak

Ukrajnában 2003-ban a gabonatermelők még nem érték el a kéttonnás átlaghozamot, tavaly viszont már 4,4-4,5 tonna körüli eredményt produkáltak – mondta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász, vállalkozó. A 2016–2017-es gazdasági évben búzából, kukoricából és egyéb gabonafélékből 40 millió tonna lesz az ukrán export, aminek a felét már el is adták.

A földjeik kiválóak, a termelési költségeik pedig alacsonyak – magyarázta Raskó. Az oroszoknál kisebb ütemű a növekedés, ott még csak 2,4 tonnás átlaghozamnál tartanak, de a növekedési potenciál ott is jelentős. Mindkét országban elkezdtek nemesített vetőmagot használni, és emelték a műtrágyaadagokat, de a mesterséges tápanyag-utánpótlás még így sem éri el a vezető európai gabonatermelő országokban jellemző mennyiség 20-25 százalékát. A jó minőségű vetőmagok használatának aránya és a műtrágya-kijuttatás is minden bizonnyal növekedni fog, ami tovább emeli a termésmennyiséget. Ez egyben az exportárualap emelkedését is jelenti, mivel az állattenyésztés stagnálása miatt a belső felhasználás sem nő, ezért a többlettermést a világpiacra öntik.

Raskó szerint az orosz és az ukrán összesített gabonaexport tíz éven belül elérheti a 100 millió tonnát. Ez bődületes mennyiség, és egyben azt is jelenti, hogy a Földközi-, a Balti- és a Fekete-tenger térségében állandósulhat a túlkínálat, ami nagy nyomás alatt tarthatja majd a magyar gabonaárakat is.

A magyar gazdák számára az lehet az egyik menekülő út, ha jelentősen növelik a termésátlagokat: a búzáét hektáronként 10, a kukoricáét 12, a napraforgóét pedig 4 tonnára, ami nagyjából a KSH által mért mostani átlagok másfél-kétszerese. A másik pedig az lehet, ha a jelenlegi körülbelül 2 millió tonna gabonán felül legalább még egyszer ekkora mennyiséget sikerül feletetni a hazai állatállománnyal. Ez az állattenyésztés jelentős bővülését is feltételezi, amiben az utóbbi években csak részsikereket ért el a magyar agrárium azzal, hogy a szarvasmarha-állományt sikerült 682 ezerről 832 ezerre feltornászni, a sertések száma viszont folyamatosan az alacsonynak számító 3 millió körül ingadozott. Az állattenyésztés fejlesztése azért is lenne jó üzlet, mert az embargó megszűnése után az oroszok nagy felvevőpiacként jelentkezhetnek.

Az ukrán gabona már Magyarországon is jelen van, aminek az az oka, hogy alacsonyabb az ára, mint a magyar teremőkéé – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Ez azonban nem nagy mennyiség, mivel egyelőre kvótákkal és vámokkal van szabályozva az Európai Unió és Ukrajna közötti kereskedelem. A kereskedők és a feldolgozók érdekeit védő szervezet adatai szerint egyébként a 2017-re érvényes 450 ezer tonna kukoricakvótát Ukrajna már most kihasználta, és a 960 ezer tonnás búzakvótájából is elhasznált már 570 ezer tonnányit. Az unión kívüli piacokon viszont érezhető, hogy az ukrán termény előnyben van – mondta Pótsa.

A termelők is folyamatosan figyelik a világpiaci történéseket, és attól tartanak, hogy a megvétózott uniós–ukrán szabadkereskedelmi megállapodás előbb-utóbb életbe lép – mondta lapunknak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Szerinte a hazai gabonatermelés hatékonyságát a táblaméretek növelésével lehetne fokozni.

Az állami földek eladása jót tett ennek a folyamatnak, mert egy-két éven belül a földtulajdonosok már hozzákezdhetnek parcelláik egymás közti cserével történő összerendezéséhez, a „tagosításhoz” – mondta Vancsura. Ehhez kell az állami bábáskodás is, előbb ugyanis néhány jogszabálynak meg kell születnie, de szerinte tíz év alatt lejátszódhat ez a folyamat, ami az ettől függetlenül is erősödő integrációval együtt versenyképesebbé teheti a magyar gazdákat.

Kelemen Zoltán A mélybe nyomhatja a hazai árakat a külföldi termelés növekedése Fotó: AFP -->