Leszálló ágban a hazai strucctenyésztés

Jó húsz éve még bolondnak nézték azt, aki arról beszélt, hogy strucctenyésztésbe kezdene, hiszen struccot addig legfeljebb filmen vagy állatkertben lehetett látni. A dél-afrikai termékeket sújtó embargó miatt a kereslet kielégítetlen maradt, és Magyarországon egyre többen vágtak bele a szép haszonnal kecsegtető, nálunk addig ismeretlen strucctenyésztésbe.

Óriási tojást költ

Az első strucc-családokat Angliából vagy Németországból szerezték be. A kilencvenes évek második felében azonban már 400-500 struccfarm működött Magyarországon, és az Afrikában őshonos, klímára nem túl érzékeny madarak tenyésztéséből és értékesítéséből új ágazat nőtt ki. A struccnak majdnem minden része felhasználható. Húsa vörös, sovány és puha, koleszterintartalma alacsony és rendkívül ízletes. Gyakran készítenek belőle steaket, kelendő az apróhúsa is, és a háját is felhasználják. Tojása ehető, súlya eléri a másfél kilót és nagyjából 25 tyúktojásnak felel meg. A bőre tartós, puha és különleges, így a legjobb minőségűek­ közé tartozik. Igényes, szépen kidolgozott és drága luxuscikkek készülnek belőle, tárca, táska, kabát, óraszíj, cipő. Tollazata, csontjai, sőt még a szempillája is kelendő, ezeket a könnyűiparban hasznosítják, a strucctojás héjából pedig dísztárgyakat, például lámpaburát készítenek.

Jót tett az afrikai embargó

A nagy lelkesedéssel beindított vállalkozásoknak előnyére vált az Afrikát sújtó politikai és gazdasági embargó, s később a madárinfluenza miatti zárlat is csak növelte a struccok iránti keresletet. A betegség terjedésének megállítása után azonban tavaly feloldották a zárlatot, s egyre kevésbé érte meg a struccüzlettel foglalkozni. Csökkent a kereslet, az árak a korábbi felére, kilónként 1,8 euróra zuhantak, s míg egy éve a tenyésztők még 25 ezer forintot kaptak egy csibéért, az utóbbi időben már csak 15 ezret. A remélt haszon jó részét most már szlovák, román, olasz és cseh feldolgozók viszik el, akik az itt felvásárolt madarakat Nyugat-Európában vágják le és ott is értékesítik. A kedvezőtlenné vált körülmények hatására a struccfarmok nagy része felhagyott a működéssel, olyannyira, hogy mostanra csupán 90-100 vállalkozó tenyészti a futómadarat.

A legnagyobb madár a világon

A kifejlett strucc tojó körülbelül két méter magas és 140 kilós, a kakas 210–275 centiméterre nő meg, teste nagyjából két méter hosszú, súlya pedig 100–160 kiló. Rúgása akár végzetes is lehet, kár provokálni, főleg szaporodási időszakban. Ivarérésig barátságosan viselkedik, és akár hetven évig is elél. Tenyésztők azt tartják: a fészkelőhelyet érdemes úgy megoldani, hogy a tojásokat kívülről is be lehessen gyűjteni. A tojók hároméves koruktól kezdve akár 25 éven át tojnak, évente 60–100, egyenként nagyjából másfél kilós tojást. A fiatal madarak törékenyek, vigyázni kell rájuk, de féléves korukig havonta 25-30 centit nőnek. A strucc tartósan 60 kilométeres sebességgel képes futni, és egyes vidékeken, ahol őshonos, házőrzésre is használják. Igazi otthona a jól belátható, füves szavanna, a száraz környezethez jól alkalmazkodik, napokig bírja a szomjazást és a homokban fürödve tisztálkodik. Tápláléka magokból, fűből, növényi részekből és kisebb állatokból áll, emésztését pedig kövek lenyelésével segíti elő. A jobb táplálék reményében vándorol, s közben gyakran csatlakozik antilop- vagy zebracsordához.