Zöldnyomás a Mátrai Erőművön

Annyira megszigorodnak 2020 után az uniós környezetvédelmi előírások, hogy extra kiadásokra vagy lignitblokkjai bezárására is kényszeríthetik a Mátrai Erőművet.

Az Európai Unióban most elfogadott referenciadokumentum alapján 2020 után a mostaninál jóval kevesebb káros anyagot bocsáthatnak a környezetbe a nagy tüzelőberendezések. Ez Magyarországon főleg az eladás alatt lévő, évi bő 6 millió tonna szén-dioxidot kibocsátó, így az ország kibocsátásának tizedét adó Mátrai Erőmű (MERT) lignitblokkjait érinti – írta a Világgazdaságnak elküldött írásában Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és energia programjának vezetője. Ilyen helyzetben a MERT az eddiginél is nagyobb környezetvédelmi beruházásra kényszerül, vagy szakítania kell a lignittüzeléssel. Utóbbi mellett szól, hogy jelen működési környezetben egyre kevesebb forrása marad fejlesztésre. (Emiatt már új tulajdonosa – feltehetően az MVM – feje fáj majd.)

„Az új, szigorúbb uniós normákat még át kell ültetni a magyar jogba, de valóban lépnünk kell. Sajnos igaz, hogy a villamos energia alacsony nagykereskedelmi ára miatt a néhány éve még tízmilliárdos nagyságrendű nyereségünk lecsökkent, de még pozitívak a számaink” – válaszolt a Világgazdaságnak Valaska József, a MERT elnök-vezérigazgatója.

Vaszkó Csaba írásában az ODI (Overseas Development Institute) független nemzetközi szakértő intézet tanulmányát is idézi, amely szerint a vizsgált tíz európai uniós ország szénipara együtt 65-féle támogatásból évi 6,3 milliárd euróhoz jut. Ezzel kapcsolatban Valaska azt hangsúlyozta, hogy a MERT európai szénipari támogatást soha nem kapott. Egyébként Vaszkó Csaba szerint is csak a Vértesi Erőműnek juttatott támogatás felhasználásának átláthatóságát és eredményességét hiányolta az ODI. A WWF illetékese szerint csupán akkor szabad támogatni a szénenergia-ágazatot, ha a pénz felhasználása átlátható, és az átmenetet segíti.

Így a MERT esetében sem a lignitblokkok működésének kitolása a cél, hanem a régió energetikai, gazdasági és szociális átmenetének segítése, hogy a telephely egy helyi munkaerőre épülő megújulóenergia-központtá alakuljon. Pont így látja Valaska József is, aki szerint a szigorodó környezetvédelmi előírások mellett és a lignitblokkok öregedésével az erőműtársaságnak a mostanitól jelentősen eltérő szerepet kell kialakítania. Még az is kérdés, hogy a két új paksi blokk mellett mekkora szükség lesz a visontai – igaz, hazai energiahordozón alapuló – áramtermelésére. „Telephelyfenntartási stratégiánk sok variációjából német tulajdonosaink kilépése után már az új tulajdonos választ. Ám az átalakulásunkhoz sok pénzre, állami segítségre is szükség lesz, ha a MERT visszakerül magyar nemzeti tulajdonba” – mondta Valaska.

Távozik a vezér

Valaska József június 30-i hatállyal lemondott minden, a MERT-ben betöltött posztjáról, hogy megkönnyítse a társaság 2017 második felére várható tulajdonosváltását. Mint mondta, a MERT élén eltöltött sok év után méltatlannak találná, ha jelenlétével megnehezítené az új tulajdonos számára a menedzsmentváltást, nem kíván ezzel kapcsolatos perekbe sem bonyolódni, és végkielégítést sem igényel.