Belvárosi kerületek az élmezőnyben

A felmérésben az életminőség szempontjából fontos mutatókat – az egészségügyi ellátást, az oktatást, a munkahelyi lehetőségeket – vizsgálták. Az ezek alapján kapott életminőség-indikátor adatait, valamint az ingatlanárakat megnézve rangsorolták idén is Budapest kerületeit és a 20 ezer főnél népesebb városokat.

A fővárosban az egy évvel korábbi adatokhoz képest nincs lényegi változás. Az élen az I. és az V., továbbá a pesti belváros többi kerülete (VI., VII., VIII., IX. és XIII.), valamint a budai városrészek közül a II. és a XII. kerület áll. A számított rangsor végén néhány külső pesti kerület található (XVII., XVIII., XXI. és XXIII.), a felmérés szerint elsősorban azért, mert a munkahelyükre sokat utaznak az ott lakók, s a belvárostól való távolság miatt kevésbé vonzó migrációs célpontok. A többi mutatóban ezek is átlagosnak bizonyultak. Az agglomerációban Budaörs és Dunakeszi értékei a legjobbak.

Vidéken Veszprém, Szekszárd és Eger értékei a legjobbak, aminek elsődleges oka, hogy a felsorolt városokban jutnak be leghamarabb munkahelyükre az emberek. Nem sokkal marad le a megyei jogú városok többsége sem, kivétel Érd és Hódmezővásárhely. Mindkét város életében az egészségügyi, oktatási lehetőségek bizonyultak rosszabbnak más megyei jogú városok értékénél.

Az eredményeket a KSH által publikált, illetve az Otthon Centrum által mért lakásárakkal összehasonlítva nagyon hasonló a rangsor

(a felmérésben a használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel számoltak). Az I., az V. és a VI. kerületek nemcsak a kiválasztott életminőség-mutatók szempontjából kerültek az élre, hanem a legmagasabb ingatlanárakkal jellemezhető kerületek is.

Van ugyanakkor néhány kisebb város, amelynek ingatlanárai nem tükrözik az életminőségükről mért értéket. Dunaújváros, Gyöngyös vagy Tata nem feltétlenül tartozik a legkedveltebb városok közé. Pozícióikat tekintve (különösen a hasonló méretű városokhoz képest) kedvezőbb életminőséget biztosítanak lakóik számára, mégis olcsóbbak, ahhoz képest, amit nyújtanak. Mindhárom város közös jellemzője, hogy autópályák közelében helyezkedik el és a főváros egy órán belül elérhető.

Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeinek egy részében, így a XVI., a XVII. és a XXII. kerületekben, ahol az átlagosan 300 ezer forintos négyzetméterár a legdrágább vidéki városok árszintjén van, az életminőség-rangsornak azonban csak az utolsó harmadában szerepelnek. Mindennek hátterében az elemzés készítői szerint az állhat, hogy az ott lakók jelentős része a belső kerületekben dolgozik, s gyermekeik is jobbára az ott található gimnáziumokban tanulnak.