A cukorrépatermő terület megtartása a tét

Szeptember végén megszűnik az Európai Unió cukorpiacát szabályozó rendtartás, amivel a termelésnek korlátot szabó kvótákat is eltörlik. Ezek után répa- és izocukorból is lehetőségeik és piaci várakozásaik szerinti mennyiséget állíthatnak elő a gyártók. Magyarországon egyetlen répacukorgyár üzemel, a Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme. A rendszerváltáskor még tizenkét cukorgyár működött, ezek a kaposvári kivételével a privatizáció, illetve az unió 2006-os cukorreformja következtében zártak be.

A kvótaeltörlés hírére felmerült, hogy újjá lehetne éleszteni az iparágat. Czerván György, az agrártárca államtitkára egy múlt heti rendezvényen úgy fogalmazott, hogy gyárat eddig is lehetett volna építeni, de korlátnak ott volt a kvóta. Magyarország 105 420 tonna répacukorkvótával rendelkezett, amelynek túllépését büntette az EU. Az államtitkár szerint a magyar mezőgazdaság számára előnyös lenne, ha az Alföldön épülhetne egy cukorgyár, ám ezt a legkorszerűbb technológiával kellene felszerelni, illetve megújuló energiával lenne érdemes működtetni. A termelőknek pedig legalább 65 tonnás hektáronkénti hozamot kellene elérniük. Ilyen termésátlag azonban a KSH adatai szerint 1990 óta csupán kétszer, 2014-ben és tavaly fordult elő.

Piaci alapon kizárt, hogy új cukorgyár épüljön Magyarországon – mondta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász, aki saját gazdaságában cukorrépát is termel. Ha 2020 után megszűnnek a cukorrépa-termelőknek járó nemzeti támogatások, ő például biztosan abbahagyja a répatermelést – mondta. Mindezt annak ellenére, hogy a magyarországi átlaghoz képest lényegesen jobb hozamokkal és cukortartalommal termel.

A Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége honlapján fellelhető adatok szerint idén a termeléshez kötött támogatás várható mértéke hektáronként 144 149 forint lesz. Raskó számításai szerint az idei 75 tonnás átlaghozammal (a támogatásokat is figyelembe véve) gazdaságában 300 ezer forint nyereség képződik egy hektár cukorrépán. Ám ebből rögtön vonjunk is le 100 ezer forintot, mert a cukorrépa annyira kizsarolja a földet, hogy a következő évben ott termelt növény legalább 20 százalékkal kisebb termést hoz – tette hozzá.

Egy cukorgyár gazdaságos működtetéséhez legalább egymillió tonnás kapacitás szükséges, ami Kaposvárott adva van. Ott ráadásul az energiát is maguk állítják elő saját biogázüzemükben. Raskó szerint egy új gyár építése – 1,5 millió tonnás kapacitással számolva – legalább 120 milliárd forintos beruházást és 25-30 ezer hektár cukorrépa-területet jelentene, ahol a termelőknek szintén beruházásokra lenne szükségük. A támogatások várható csökkenése, esetleg megszűnése után viszont az a kérdés, hogy a mostani termőterületet hogyan tudja megtartani a kaposvári gyár. Ez nem megy másként, mint hogy át kell adnia a nyereségéből egy részt. Raskó szerint a kaposvári gyár idén már készül is a kvótát követő időkre. Szerinte legalábbis erre utal, hogy a szennyezettség utáni korábbi 8-10 százalékos levonást 2-3 százalékra csökkentette.

Az uniós fogyasztói piacon sem várható nagyobb változás. A répacukor ugyan soha nem lesz versenyképes az ömlesztve (kilónként akár 70-80 forintért) Európába érkező nádcukorral, de mivel fogyasztása csökkent az utóbbi időben, szakértők szerint még az árérzékenyebb magyar piacon sem várható, hogy a nádcukor kiváltsa a répacukrot – bár hosszabb távon nyilván megjelenik, és lesz kisebb-nagyobb ármérséklő hatása.