„A megyei tagszervezeteink többsége úgy ítélte meg, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egy szűk kisebbség érdekeit képviseli, és ez a hatályos jogszabályok között nem változtatható meg, ám a változásért tenni akaró tagjaink miatt úgy éreztük, hogy indulnunk kell a november 3-i kamarai választáson” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. A MOSZ kilenc megyében állított listát, a másik indulónak, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének ez mind a 19 megyében sikerült a gazdaköri listát támogató 17 szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel együtt.
A MOSZ-elnök hangsúlyozta, hogy az indulás ügyében nem tudtak jó döntést hozni, hiszen szerintük törvénysértő a választási rendszer. A kamarai törvény előírását idézte, amely szerint a választást a megyei közgyűlésekben kellene lebonyolítani, és azok alapján delegálni az országos küldöttgyűlés tagjait. Most viszont a győztes lista mindent visz elve alapján kerülnek ki a küldöttek, vagyis egy-egy megye kisebbségi akarata nem kap fórumot országos szinten. Ebben az ügyben jogorvoslatot kezdeményeznek, de csak a törvényes út betartásával – mondta. Nagy Tamás azt is sérelmezte, hogy nem kaphatták meg az agrárkamarai tagok listáját, amely nélkül nehezebben találnak közvetlen kapcsolatot a lehetséges választókkal.
Az agrárkamarai rendszer gazdálkodását az elnök pazarlónak tartja. Az évi 10,5 milliárd forintos bevételéből 6,5 milliárd a tagdíj, a többi döntően az agrártárcától érkező támogatás. Az érdekképviselet drágának tartja a kamara működését, amire a MOSZ-elnök azt a példát hozta fel, hogy a NAK a tagdíjbevételnél többet, 6,7 milliárdot fordít személyi kiadásokra – amiben persze a több mint 600 fős falugazdász-hálózat bérköltsége is benne van. Nagy Tamás szerint a gazdálkodók hiába képviseltetik magukat egyes pozíciókban a NAK-nál, a valódi döntéshozó testületben, az elnökségben már nincs képviseletük.
A MOSZ-elnök furcsállja, hogy míg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában önkéntes a tagság, az agrárkamarában kötelező. Szerinte elég lenne az ágazatban érintettek kötelező regisztrációja, a kamarának pedig olyan munkát kellene végeznie, hogy megérje taggá válni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.