Kulcskérdés a generációs megújulás

Nemzeti minimum az agrár-nemzedékváltásban címmel vitaindító javaslatcsomagot jelentetett meg a fiatal gazdák érdekeit képviselő Agrya. Az érdekképviselet a magyar mezőgazdaság generációs megújulásának gördülékenyebbé tételéhez az egyik legfontosabb, beavatkozásra váró területnek a gazdaságátadást tartja. Már csak azért is, mert a fiatal termelők zöme nem az ágazaton kívülről érkezik, új gazdaságot építve fel, hanem elsősorban egy már működő gazdaságot vesz át.

A fiatal gazdákat képviselő szervezet szerint a sikeres nemzedékváltás jórészt a gazdaságok minél hatékonyabb átadásán múlik.

Ennek pedig most hatványozottan itt az ideje, hisz a rendszerváltáskor indult gazdaságok alapítóinak generációja nagyrészt most éri el azt az életkort, amikor a gazdaságátadás felmerül. Szerencsés esetben ez családon belül történik meg, de a gazdaságon belüli nemzedékváltásnak nincsenek meg a hazai hagyományai, bejáratott rendje.

A gazdaságátadás részben jogi, adminisztratív és adózási kérdéseket (például hatósági engedélyek átadását, öröklést, ajándékozást, illetékeket, támogatott projektek átadását), másrészt személyes szempontokat érint. Egy korábbi felmérés szerint az érintettek számára a legnagyobb nehézséget az adminisztrációs feladatok jelentik a gazdaság átadásánál-átvételénél, a legkevésbé nehezítő körülménynek a gazdaságot átvevő felkészületlenségét tartják.

Az Agrya szerint több eszközzel is segíteni lehetne e folyamatot. Így például átfogó szabályokat kellene teremteni „agráröröklésre”, lehetővé kellene tenni a gazdaság mint egység kezelését. A jogszabályokat egyébként sem ártana a valósághoz igazítani: az illetéktörvényben például most is szerepel gazdaságátadási támogatás, holott ez már több éve nem létezik. A gazdaságátadások ösztönzését szolgáló korábbi orientációs eszközöket újra kellene gondolni, akár hazai finanszírozási eszközökkel is kiegészítve vagy helyettesítve, lehetővé téve például a gazdálkodók korábbi nyugdíjazását.

Az érdekképviselet szerint az átadás-átvétellel, illetve az örökléssel járó adminisztratív teendőkhöz gyakorlati útmutatók készítése is szükséges lenne.

Fontos a kiszámítható finanszírozási környezet jövőbeni megteremtése is. Az épp induló, a gazdaságot átvevő fiatalok számára ugyanis az ehhez szükséges források jellemzően nem állnak rendelkezésre, miközben elengedhetetlen lenne, hogy hosszú távra meg tudják tervezni fejlesztési folyamataikat, s képesek legyenek egymásra épülő beruházásokat megvalósítani. Az Agrya szakértői szerint a támogatási kereteket jelenleg és 2020 után is alapvetően az európai uniós források képezik, erre középtávon lehet alapozni. Az érdekképviselet a következő uniós költségvetési ciklusban is szükségesnek tartja a közvetlen támogatásoknál a fiatal gazdák kiegészítő támogatásának továbbvitelét és bővítését.

A vidékfejlesztési forrásoknál továbbra is fontos a többoldalú megközelítés, vagyis a gazdaságindító tőketámogatáson túl a versenyképesség javítását célzó fejlesztési források, a több lábon állást segítő, a mezőgazdaságon kívüli, alternatív jövedelemszerzési tevékenységek végzését lehetővé tevő támogatások biztosítása. Mivel a mostani kedvező kamatkörnyezet hosszabb távon való fennmaradására nincs garancia, az Agrya szerint indokolt egy fiatal gazdálkodóknak szóló speciális hazai hitelprogram kidolgozása, amelynek kulcselemei a kamattámogatás, illetve az állami garanciavállalás.

Változtatni kellene a földügyi szabályozáson is

– állítják az Agrya szakértői. A fiatal gazdálkodók körében végzett korábbi felmérések ugyanis azt támasztják alá, hogy a termelési eszközök közül a földhöz való hozzáférés jelenti a legnagyobb akadályt. Konkrétan az elővásárlási és előhaszonbérleti rangsorban történő kedvezőbb preferenciát szeretné kivívni az érdekképviselet a fiatal, gazdaságot átvevő gazdálkodók számára.

Az agrárpálya vonzóbbá tételét és a munkaerőhiány csökkentését célzott kommunikációs kampánnyal lehetne elérni, amelyre már vannak biztató példák. A korszerű gépek hiteles és élményszerű bemutatásával közelebb lehetne hozni a munkavállalói igényeket a munkaadói elvárásokhoz. Az Agrya bevezetné a fiatal gazdálkodóknak elérhető speciális, vállalkozásindítási és működtetési ismeretekre fókuszáló szaktanácsadási rendszert, s több hazai és külföldi szakmai utat, illetve inkubációs programot is javasol.

Az érdekképviselet szerint a nemzedékváltás ügyének súlyt adna, ha lennének egyértelmű, szervezetileg is létező felelősei az állami szervezetekben.

Az Agrya azt javasolja, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági, vidékfejlesztési témában illetékes bizottságának legyen egy nemzedékváltással foglalkozó albizottsága, a szakminisztériumnak és az agrárkamarának pedig egy-egy, a nemzedékváltás feladatait ellátó külön szervezeti egysége. Fontos lenne, hogy évente készüljön jelentés az Országgyűlés számára az agrár-nemzedékváltással kapcsolatos helyzetről.