A vártnál lassabb és drágább lesz a tisztább energiaforrásokra való átállás
A tisztább energiaforrások használatát eredményező átmenet vélhetően lassúbb és drágább lesz a vártnál a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint. Ez az eddigi legátfogóbb olyan globális tanulmány, amely az átmenethez szükséges nyersanyagok – például réz, lítium, nikkel, kobalt és ritkaföldfémek – szerepét taglalja. A lítium, a nikkel, a kobalt, a mangán és a grafit az akkumulátortechnológiához nélkülözhetetlen, a ritkaföldfémekre a szélerőművekhez és az elektromos járművek motorjában használt mágnesekhez van szükség, a rézre pedig a villamos energiával kapcsolatos összes technológiához.
Ha a világ szeretné elérni a nulla kibocsátást 2050-ig, akkor a ritkaföldfémek iránti kereslet az ágazatban a hatszorosára nőhet – közölte Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
Az a kérdés, hogy képes-e kielégíteni ezt az igényt a termelés. Elemzésünk szerint fenyegető a szakadék a világ klímavédelmi ambíciói és az ezekhez fűződő igényeket kielégíteni hivatott, elérhető nyersanyagok között. Ez aggodalommal tölt el bennünket.
Számos olyan technológiához, amelyre a világnak a nettó nulla kibocsátás eléréséhez van szüksége, lényegesen több nyersanyag kell, mint amennyit a fosszilis energiát hasznosító berendezések igényelnek – mondta Tim Gould, az IEA osztályvezetője. A tengeri szélerőművek esetében például egységnyi teljesítményre vetítve tizenháromszor több nyersanyag kell, mint egy gáztüzelésű erőműhöz. Az elmúlt tíz évben a megújulókba fektettek be legtöbbet, ezért az újabb energiatermelő egységekhez szükséges nyersanyagok átlagos mennyisége 50 százalékkal nőtt.
A jelentés a tiszta energiatechnológiák egészére vetíti a nyersanyagszükségletet, beleértve a megújuló energiát, az atomenergiát, az elektromos hálózatokat, az elektromos járműveket, az akkumulátorokat és a hidrogént használó technológiát. A nukleáris és a vízenergetika nyersanyagigénye mérsékelt, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák között meghatározó szerepet tölt be.
A jelentés az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának adatai alapján
a nukleáris energetika nyersanyagigényét egy megawatt teljesítményre vetítve adja meg: eszerint krómból 2190 kilogramm, rézből 1470 kilogramm, nikkelből 1300 kilogramm kell megawattonként, az olyan ritkafémekből, mint a hafnium vagy az ittrium, pedig elég fél kilogramm.
Az urán nem szerepel az elemzésben, mert az IEA jelentése a berendezések gyártásának és nem a működésüknek a nyersanyagszükségletére összpontosít. A felmérés a könnyűvizes reaktortechnológia nyersanyagigényét veszi alapul, de megjegyzi, hogy ez eltérhet egy kis moduláris reaktor és egy fejlettebb nukleáris technológia esetében.
Bár az energiabiztonságról szóló viták hagyományosan az olaj- és a földgázellátásra összpontosítanak, mostanában inkább a villamosenergia-ellátásra fókuszálnak. Az energiaátmenet miatt a döntéshozóknak figyelembe kell venniük a lehetséges új kockázatokat is. Ilyen kockázat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges nyersanyagok kinyerésének és feldolgozásának környezeti és társadalmi hatása. Ezeknek a nyersanyagoknak a többsége ugyanis jórészt csak néhány országban fordul elő, ez a tény pedig zavart okozhat a nyersanyagellátásban. Igaz, hogy Tim Gould szerint a világ számára elérhető az átmenethez szükséges nyersanyag, de arra nincs garancia, hogy ez összhangban lesz a szükséglettel, és megfizethető marad.
Meg kellene győzni a befektetőket
Az IEA hat ajánlást fogalmazott meg a nyersanyagbiztonság új, átfogó megközelítésére. Ezek a következők: megfelelő beruházásokat kell végrehajtani a források diverzifikálása érdekében; elő kell mozdítani a technológiai innovációt az értéklánc minden pontján; növelni kell az újrahasznosítás mértékét; rugalmasabbá kell tenni az ellátási láncot, a piacot pedig átláthatóbbá; általánosan érvényesíteni kell a magasabb szintű környezeti, társadalmi és kormányzási normákat; meg kell erősíteni a gyártók és a fogyasztók közötti nemzetközi együttműködést. Fatih Birol szerint azonban a befektetőket egyelőre nem győzte meg a kormányok kibocsátáscsökkentés iránti elkötelezettsége. Ha a kormányoktól félreérthetetlen jelzést kapnak arra, hogy a tiszta energiára alapulók a holnap technológiái, akkor elindulnak a befektetések, és a kulcsfontosságú nyersanyagok termelése nőni fog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.